Assassin's Creed Syndicate - Templomosok Gyűjteménye

°⁓Bevezető⁓°

1870 London

London kietlen és sötét utcáin most egy - egy lámpa gyulladt az esti szürkületbe. Emberek mocorogtak a ház aljakba arra várva, hogy elkezdjék esti életüket élni. Piros pontok járták az utcákat fel alá terrorba tartva az ott élőket. Bérkocsik száguldottak a pocsolyákon át a kiszemelt címig. Ám volt ott egy másik kocsi is amelyikbe vörösen izzó színű kabátosok ültek. Valahova siettek. Tán a postáról érkeztek, szóval biztos levél van náluk amit valahova sürgősen elkel juttatni valakinek. Éppen kapóra jött amikor az a ház felé száguldottak ahol egy árny ült mind végig nézve a történteket. Most kék szeme megcsillant a lámpa fényébe ahogy oda fordította a fejét. Amikor a lovas kocsi alatta száguldott el ő leugrott a tetőről és a hátsó lámpájába belekapaszkodva a kocsin maradt. Nem vették őt észre és nem is akarta, hogy észre vegyék. Mikor meg érkeztek egy kivilágított hatalmas házhoz a város szélén rögtön észre vette, hogy kihez jöttek. Nem máshoz mint a külügyi miniszterhez. Mikor nyitódott a kapu, hogy beengedjék a kocsit, ő eleresztette a lámpát és bevetődött egy bokorba.  Körbe pillantott, hogy lása kik figyelik az udvart. Mikor végzett ezzel a rövid ám hasznos cselekedettel fel rakta csuklyáját és azok után lopózkodott akiket eddig követet. Lassan, hangtalanul kerülte az őrök figyelmét és észrevétlen maradt ameddig el nem értek egy ajtót. Ott a két templomos benyitott és bement. Nem volt senki sem a folyóson így oda osont az ajtóhoz és fülelt. 

- Áh látom meghozták a levelet! Biztos maguk Fredrick emberei! - mondta egy hang bentről - Kérem tegyék a borítékot az asztalra.

Hamarosan a két templomos kilépett a szobából és mielőtt bezáródott volna az ajtó a csuklyás beosont. A szobába beérve felegyenesedett és a tekintetét rászegezte a miniszerre.

- Ördög és pokol mit keres itt? - pattant fel a miniszter

Nem válaszolt csak egyre közeledett felé. A miniszter szapora légzése az egész szobát betöltötte. Előrántott egy tőrt amikor már elég közel ért hozzá a titokzatos alak. De ő könnyedén kicsavarta a kezéből és eldobta a szoba túlsó végébe.

- Segí...! - akarta kiáltani de egy erős kéz a nyakára szorult és a falhoz nyomta

Egyik kezével elengedte azt az öklöt ami szorítja őt és lerántotta a csuklyát a személyről.

- Ha... már... meghalok - próbált beszélni - Lássam... hogy ... ki öl meg! -  fulladozott

Kipattintotta rejtett pengéjét és beleszúrta a miniszterbe.

- Remélem most már boldog! - engedte el a hullát, ami üveges szemmel lerogyott a földre

Átlépte a hullát és felvette a borítékot az asztalról. A füle mögé simított egy kósza barna tincset és kiugrott az ablakon maga után hagyva a miniszeri rezidenciát.