Marshall & Bubba |Adventure Time!|

~ prologue ~

A palota kertjében ücsörögve - jobban mondva lebegve - gondolkoztam. Nen kellett volna ott lennem, Bubi* világosan megmondta, hogy maradjak távol az udvartóp.
Oops.
A nap lassan ereszkedett a horizont felé, rózsaszínes árnyalatot adva a közelében lévő felhőknek. A város falán túl hatalmas erdő helyezkedett el, ahonnan Fiona és Cake** kiáltásai visszhangzottak.
Néha elsuhant feldtte egy-egy madár (legalábbis úgy látszott, hogy azok voltak).
Hirtelen valaki belezavart a festői tájba. Rózsaszín-lila csíkos ruha, csípőre tett kezek, haragtól vörös, amúgy rózsaszín arc.
- 'Estét, Bubi - vigyorogtam.
- Marshall! Mit keresel itt?!
- Már nem is köszönsz? - húztam az agyát fölötte lebegve.
- Menj innen! Zavarod az előkészületeket!
- Mire készülsz, én egyetlen Bubim? - termésueteseb tudtam, hogy az esti bálra készült. Egészen közel hajoltam hozzá, amitől még dühösebb lett.
- TAKARODJ!
- Jól van, na! Nem kell kiabálni! - kuncogva elsuhantam az erdő felé. Bubi utánam kiabált:
- Ha vissza mersz jönni, én... - nem hallottam, hogy milyen borzalmakra készül ellenem, mert elkezdtem egy véletlenszerű dallamot járszani a gitáromon.
Fionáék széles mosollyal az arcukon integettek nekem. Nem törődtem velük, csak repültem tovább az otthonon felé.
A barlangomba érve leraktam a baltát, és elindultam a hűtő felé, és kivetten egy vörös rúzst, amit még Fiona adott. Kipróbálta a sminkelést, de miutám sokadszori próbálkozásra is úgy festett, mint egy bánatos bohóc, mindentől megszabadult. A rúzsokat például lepasszolta nekem, hogy új módot keressen Bubi elcsábítására.
De az nem sikerülhet neki.
Bubi az enyém, hiába nen tudja... még.
Bubi az enyém lesz.

*Prince Bubblegum, akinek csak nem akar eszembe jutni a magyar neve x3

**Ők pedig Fióna és Cuki, csak nem szeretem a magyar nevüket. Lol.