Young love, close the chapter, there's no ever after- A fiatalkori szerelem lezárja a fejezetet, itt nincs olyan, hogy 'boldogan, amíg a halál el nem választ'*
Fell fast, ended faster, yeah-Gyorsan belé estél, aztán még gyorsabban vége lett, igen
Late night conversations, led to complications-Késő esti beszélgetések, bonyodalmakhoz vezetnek
Now my heart is in my hands-Most a szívem a kezemben van
But you walked out and left me stranded-De te elsétáltál és itt hagytál egy nehéz helyzetben
Nothing left but picture frames-Semmi nem maradt hátra kivéve a képkeretek
And I just keep on asking myself-És folyton csak azt kérdezem magamtól
How'd we drift so far away from where we left off yesterday?-Hogyan sodródtunk el ennyire messzire onnan ahonnan tegnap kifutottunk**?
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok akár egy hajótörött
Heartbreak that I can't escape, a sinking ship I'll never save-Összetört szív ami elől nem tudok menekülni, egy süllyedő hajó amit sohasem fogok megmenteni
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok akár egy hajótörött
All your screaming whispers, slip right through my fingers-Az összes sikító suttogásod kicsúszik az ujjaim közül
But these memories linger on-De ezek az emlékek még elidőznek rajta
Eyes closed, all I see is good times disappearing-A szemek csukva voltak, minden amit láttam az, hogy a jó emlékek eltűnnek
And I'm trying to hold on-És próbáltam ragaszkodni
Cause you walked out and left me stranded-Mert elsétáltál és itt hagytál egy nehéz helyzetben
Nothing left but picture frames-Semmi nem maradt, kivéve a képkereteket
I just keep on asking myself-Folyton csak azt kérdeztem magamtól
How'd we drift so far away from where we left off yesterday?-Hogyan sodródtunk el ennyire messzire onnan ahonnan tegnap kifutottunk?
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok, mint egy hajótörött
Heartbreak that I can't escape, a sinking ship I'll never save-Összetört szív ami elől nem tudok menekülni, egy süllyedő hajó amit sosem fogok megmenteni
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok, mint egy hajótörött
Castaway-Hajótörött
Castaway-Hajótörött
How'd we drift so far away from where we left off yesterday?-Hogyan sodródtunk el ennyire messzire onnan ahonnan tegnap kifutottunk?
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok, mint egy hajótörött
How'd we drift so far away from where we left off yesterday?Hogyan sodródtunk el ennyire messzire onnan ahonnan tegnap kifutottunk?
I'm lonely like a castaway-Magányos, mint egy hajótörött
Heartbreak that I can't escape, a sinking ship I'll never save-Összetört szív ami elől nem tudok menekülni, egy süllyedő hajó, amit sosem fogok megmenteni
I'm lonely like a castaway-Magányos vagyok akár egy hajótörött
Castaway, castaway-Hajótörött, hajótörött
Castaway, castaway-Hajótörött, hajótörött
Fülemben bömbölt a zene, igazából csak azért ez a szám szólt, mert véletlenül felfüggesztettem a Spotify előfizetésem és csak véletlenszerűen tudtam hallgatni. Nem szerettem ezt a számot. Mióta Őt szeretem nem. Beértem a suliba. Szokás szerint a szekrényemhez mentem és kivettem belőle az atlaszomat, a többi cuccot pedig csak beledobáltam. Szinte alig bírtam magammal, hiszen hétfő reggel volt, egész hétvégén tanultam a vizsgák miatt ezért nem láthattam. Nem láthattam életem szerelmét, Mollyt.
Közeledtem felé, végtagjaim bizseregtek, szívem hevesen vert, a rózsaszín köd újból leereszkedett a zsúfolt folyosóra, a zaj tompulni kezdett. Szinte alig észleltem valamit a külvilágból. Csakis Őt láttam. A gyönyörű aranyszőke haját ahogy lazán a vállára hullanak tincsei, fakó porcelán bőrét melyen halvány szeplők rosszalkodtak. Oh, azok a kislányos, huncut szeplők! Tökéletesen ívelt szemöldöke kissé feljebb kúszott sima homlokán, de tudtam, nem a meglepődöttségtől, hanem az örömtől. Jégkék szemei ma reggel is a megszokottan csillogtak. Telt ajkai széles mosolyra húzódtak hófehér fogai ragyogtak, mintha csak egy fogkrémreklámból ugrott volna ki. Pólója éppen annyit mutatott, hogy pillantásom az Antarktisz hideg mégis szívet melengető kékjéből kissé délebre, melegebb részre vándoroljon. Szép emlékeket idézett fel bennem ez a hely, bizony. Egy rövid kis szoknyát viselt, mely a derekáig volt felhúzva, így megmutatta hosszú combjait, melyek a múlthéten úgy ölelték át csípőmet követelőzően, mint az anyatermészet indái egy hatalmas, erős fát. Szinte azok éltettek.
Egy pillanatra elkalandoztam, arra gondoltam mégis mi lapul azok között a formás lábak között...
Az őszi nap ablakon beszivárgó sugarai hátulról világították meg szerelmem gyönyörű testét. Olyan volt mint egy angyal. Az én őrangyalom.
Egyre közelebb értem hozzá. Arcán egyre nagyobb volt a vidámság ereje, de mikor már majdnem odaértem, valaki elém vágott és hátralökött.
-Menj már az útból, Calum!-hallottam meg egyik legjobb haverom hangját. Luke hosszú lábaival nagyokat lépett előre, simán leelőzött. Ellenkeztem volna én, de a gyerek van vagy két méter magas.
Mire felnéztem Ő már Mollyt csókolta.
Először fel sem fogtam mi történik, csak álltam ott lefagyva, bámulva Őket. Szívembe hasító fájdalom nyilallt. Az egész a mellkasomból terjedt szét, végig az ujjaim hegyéig. Valami lüktetett ott bent. Valami lüktetett, és azért dolgozott hogy szenvedjek. Szenvedjek a világon mindennél jobban.
Egy hatalmas gombóc keletkezett a torkomban, amit nem bírtam lenyelni, mintha csak ragaszkodna a saját kis vackához, hogy tombolhasson és fojtogathasson. Legszívesebben ordítottam volna, tomboltam volna, de valami visszatartott, nem engedte. Csak álltam ott és néztem Őket. Ahogy egymásba temetkezve csókolóznak és hevességük szinte taszító.
Nem mondtam semmit. Semmit az ég világon, csak fogtam magam és hazamentem.
Azon a héten már nem is mentem be iskolába. Anyának elmondtam, hogy mi történt. Ő nem tartotta jó ötletnek, hogy emiatt hiányozzak, és lemaradjak, viszont azt mondta, átérzi a helyzetemet, ezért megengedi hogy lógjak egy kicsit. Minden nap minden percében csak azt az egy dalt hallgattam. Azt az egyetlen egyet. Tisztán értettem minden egyes sorát, minden egyes fájdalmas szavát.
Hétfőn sajnálattal fogadtam, hogy ideje lenne bemennem az iskolába. Összegyűjtve minden energiámat bedobáltam a cuccaim a táskámba, és meg sem álltam az osztályterem középső padsorának legutolsó helyéig.
Mindig ott foglaltam helyet. Az volt az egyetlen hely, ahol nyugtom lehetett, és senki nem zaklatott. Fekete Drop Dead pulcsim kapucniját fejemre húztam, és üres tekintettel bámultam magam elé. Közben azon gondolkodtam milyen kiváló nevet választott Oliver a márkájának. "Dögölj meg!" Tökéletesen illett a hangulatomhoz. "Dögölj meg, Luke Hemmings!"
-----
"Magyarázat":
* az 'ever after' szókapcsolatot mesék végén használják, jelentése "boldogan éltek, amíg meg nem haltak", de mivel ez így a szövegben elég furcsa lenne, hozzá alakítottam kissé.
**egy metafora amiben önmagukat egy hajóval azonosítja, ami kifut a vízre
Nos, halihó! Visszatértem, vagy mi a szösz. (De ez még nagyon nem biztos, csak próbálkozom) Ha gondoljátok, és tetszik az ötlet amit ebben a könyvben meg szeretnék valósítani, akkor megjegyzésben írjátok meg a kedvenc számotoknak, vagy annak a dalnak a nevét amihez kapcsolódóan olvasni szeretnétek ilyen történetet, és a főszereplő nevét. Köszi hogy elolvastátok, puszi!
