Az óra 21:57-et mutatott, ami azt jelentette, hogy vége volt a munkaidőmnek.
Kiléptem a pult mögül, majd a helyére akasztottam a kötényemet. Felvettem a kabátomat, lekapcsoltam a villanyt és kiléptem az üzlet ajtaján. Azonnal megcsapott a hideg levegő, így libabőr keletkezett a bőrömön. Összehúztam magamon a kabátot és gyorsan bezártam a kávézót. Rápillantottam az órámra: 22:15.
-Remek, már megint lekéstem a buszt.
-morgolódtam és elindultam hazafelé.
.....................................
Egész úton úgy éreztem, hogy valaki követ. Többször is hátra fordultam, de nem láttam senkit. Ismét zajokat hallottam. Vettem egy mély levegőt, és ezúttal úgy voltam vele, hogy bizonyára csak képzelődők, ezért tovább mentem. Már majdnem otthon voltam, amikor valaki elkapott. Sikítani akartam, de egy kendőt szorított a számhoz, aztán elsötétült minden.
