Két ember szaladt át az éjszakai erdőn, nyomukban sötét árnyakkal. Az első alacsonyabb egy kis csomagot vitt a kezében. Az őket üldöző csoport első tagja előhúzott a zsebéből egy tőrt, majd félelmetes pontossággal elhajította az esőfüggönyön keresztül, hogy célját elérve az előttük futó magas alak hátában landoljon. A férfi hangos üvöltést hallatva esett össze a sártengerré vált talajon landolva.
-Peter!-torpant meg az előtte futó nő a hang hallatán, azonnal hátrafordulva, szemeiben töménytelen mennyiségű aggódással és félelemmel.
-Fuss!-hörögte küszködve a földön fekvő, felesége könnyáztatta arcába, majd utolsó erejét összeszedve minden mágiáját latba vetette. Elmormolta a varázsigét, mellyel látomást bocsájtott üldözőikre.
Ezalatt Dorothy meg-megcsukló hangján halk igézetet mormolva a teleportálással járó varázslatos csillogást vont maga és karjában tartott gyermeke köré.
-Szeretlek.-susogta az anya, szerelme imádott barna szemeibe bámulva, melyben saját érzelmeit látta tükröződni, majd egy villanás kíséretében eltűnt.
Peter ajkaira boldog mosoly költözött, majd végleg lehunyta szemeit, tudva, a számára legfontosabb személyek már biztonságban vannak. Egyelőre.Sziasztok!
Ez a rész pofátlanul rövid lett, de nézzétek el nekem, mert ez "csak" egy prológus és még kezdő író vagyok.😊
Ez az első komolyabb történetem és nagyon kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Kommenteljetek bátran, nem eszem embert reggelire.😘
YOU ARE READING
Wonderland
FantasyHisztek a természetfelettiben? Boszorkákban, vámpírokban, farkasokban és egyéb teremtményekben? Nos, megértem ha nem. Én sem hittem. Egészen a tizenhatodik születésnapomig. Azon a napon minden megváltozott. Rájöttem ki is vagyok valójában. Na nem...