sad girls club » sam claflin «

2

perszephoné nem szólal meg. csendben ül, tekintetét aubreyon tartva.

dühös, ez kétségtelen. átverve érzi magát.

szomorú lányok klubja. nem fiúké, mégis itt van most egy fiú. elhúzott szájjal pillant fel a végén samre. claflin megérzi, hogy őt nézi. ránéz, egy mosolyra húzza a száját, a lány pedig nem viszonozza.

helyette csak fújtat egyet, feláll, és köszönés nélkül kiviharzik a teremből.

mögötte a lányok össze súgnak. aubrey gondterhelten néz samre. a fiú értetlenül néz a szőke hosszú hajú lányra.

»«

eltelik újabb hét, perszephoné pedig lassan sétálva tart a ház felé. amint oda ér, leül a lépcsőre, és az időre pillant. két perce kezdődött el a gyűlés.

semmi kedvem nincs már. miért kellett ennek a fiúnak jönnie, és elrontania mindent?

ilyen gondolatokkal bámulja a cipőjét. egyik hajtincsét hátra tűri a füle mögé, felpillant a teljesen tiszta kék égre, amiket most nem díszíti fehér felhő. annak ellenére, hogy milyen hideg van, és, hogy a nap szinte alig süt, teljesen melegnek hat az égbolt.

- szia. - a lány felpillant, hátra néz, a mögötte lévő alakra, kérdőn felhúzva a szemöldökét. eddigi kiváncsi tekintete eltűnik, vonásai komollyá válnak, ideges lesz.

a fiú mosolyogva ül le mellé, perszephoné automatikusan arébb megy.

- miújság? - kérdezi, de a lány nem válaszol.

remek, most a probléma ül egyenesen mellettem, és próbál beszélgetni velem. már csak ez hiányzott.

perszephoné nem reagál semmit se. megsemmisitő tekintettel néz egyetlen egy pontot a betonon, azt a pontot ahol van egy halvány, kis repedés. nem szembetűnő, de egy idő után, a sima felületen feltűnik, az oda rajzoltnak látszó, puszta véletlen műve csinálta repedés.

- amúgy sam claflin vagyok. én voltam ott múlt héten is.

tudom, nem vagyok idióta.

most karjait a mellkasa előtt keresztbe fonja a lány.

- látom nem vagy egy társalgó típus. pedig a lányok sok mindent meséltek rólad.

fogd már be. perszephonét egyre jobban elönti a düh. feláll, és fel siet a lépcsőn, ott hagyva samet. a fiú kérdőn néz a háta mögött felsiető női alakon, aki becsapja maga mögött az ajtót.

fejét csóválva sóhajt egy nagyot, perszephoné után indulva, be a gyűlésre. aubrey küldte ki, hogy beszéljen a lánnyal.

- mekkora egy hisztérika. - motyogja szemeit forgatva maga elé sam. kinyitja az ajtót, végig megy a folyosón, majd benyit a sad girls club feliratú ajtón.

perszephoné most is a helyén ül, nem pillant fel sam érkezésére. elégedett halvány mosoly van az arcán. a többi lány fele unott, a másik pedig feszült. a fiú nagy levegőt fúj ki, majd szemöldöke felszalad.

a székén egy hatalmas kávé folt van.

- perszephoné azt mondja, hogy csak baleset volt. - mondja rágóját csattogtatva cece. egyszerre végtelenül unja magát, mégis van benne egy kicsi szórakozottság. tetszik neki, hogy végre történik valami új dolog a csoportban, ami felkavarja a vizet. cece már csak ilyen. neki is szívfájdalma van, csak törhetetlennek álcázza magát, mert úgy hiszi így könnyebb. ezért is örül ennek, hogy most perszephonéra terelődik a figyelem.

perszephoné egy bonyolult lány, mégis egyszerre egyszerű.

sam nagyot sóhajt, egy keserű műmosollyal néz a lányra.

- persze, csak egy baleset. - mondja, perszephoné pedig ránéz.

farkasszemet néz vele, szemeiben tele daccal, és ellenállással. és ami a legfontosabb; végtelen hidegséggel, és ellenséggel.