Broken

#2

*Adrien*
Egész idő alatt Marinette járt a fejemben. Nem akarom hogy baja essen de nem tehettem mást. Nekem Katica tetszik és ha ő nem lenne akkor Marinettell össze is jöhetnénk, csak hogy Katica létezik... Ahj ez annyira bonyolult.

-Ne nyafogj! Gondolj inkább arra hogy hogyan mondod el majd Katicának.

-Plagg ez rohadtul nem így működik. Nem tudom mit csináljak! Elveszítettem az egyik legjobb barátomat.

-Adrien!!! Te nekem ne próbálj nyafogni itt mert kihányom azt a camembert amit nem rég adtál és elég kár érte!

-Plagg... Szörnyű vagy. Még mindig emlékszem amikor oda adtam neki az esernyőm. Szerintem kifogja dobni ezután.

-Ki tudja! Soha nem tudhatod...

-De tutira utálni fog.

-Ne dramatizálj itt nekem... menj és szerezz nekem egy tonna camembert mert éhes vagyok.

-Te meg ha ennyire észlény vagy akkor mond meg nekem mit csináljak hogy Marinette ne haragudjon rám.

-Elősször a camembert kérem.

-Veled nem lehet vitatkozni! -mentem le a konyhába ahol Natali csinálta az ebédet.

-Nat. Nem is láttalak a konyhában sosem.

-Igen... de most apádnak a szakácsa elment nyaralni... bár tél van.

-Telelni nem? -nevettem egy picit.

-Mit szeretnél itt?

-Őhm.. jól esne egy 2 nagy csomag camembert.

-Camembert? Ha jól tudom te alergiás vagy a sajtra.

-Komoly?!

-Igen... nem tudtad?! Te jó ég! Ez élet veszélyes lehetett volna!

-Ugye a szagától nem lesz bajom?

-Adrien! De igen!

-NATALIE!!! Miért nem mondtad hamarabb?!

-Nyugi csak ugratlak... - nevetett Nat. Na remek.

-Ez nem volt vicces...

-Jaj Adrien... Ha tudnád gyerek korodba mennyi sajtot ettél.

-Na tessék.

-A camembert volt a kedvenced.

-Az tuti nem!

-De igen... Na itt van a sajt. Szaladj.

Ilyen boldognak sem láttam Nathaliet már régen. Fura ez a nap.

-Itt vagyok Plagg.

-Na VÉGRE a szerelmem!

-És most segítség kéne!

-Csak mond meg neki... De én esküszöm hogyha ugyanúgy jársz mint Marinette veled akkor én egy hétig nem zabálok camembert.

-Vigyázz mit mondasz! Na induljunk aludni mert már későre jár... Gyere Plagg.

-Jó éjt.

*Marinette*
-Tikki! Macska annyira kedves velem... Bárcsak Katicával is ilyen lenne.

-Mert nem olyan?

-Nem... Akkor olyan. Hogy is mondjam? Vagány.

-Hmm... Érdekes.

-De menjünk Tikki aludni és túlélni a holnapot!!!

-Egyet értek!

~Másnap~

-Jó reggelt Purrincess! - csókolt meg Macsek.

-Macsek! Mit keresel itt?

-Nem emlékszel? Hisz elviszlek a suliba. Na gyere szívem.

-Macska... Én... Én mást szeretek.

Mondtam és láttam az arcát ahogy kezd sötétségbe borulni. Aztán hirtelen...

-TIKKI AZ ÉBRESZTŐ!!!! -ugortam ki az ágyból.

-Marinette... Még csak fél 6 van! Mit keresel fent ilyen korán?
-ásítozott Tikki.

-Csak egy álom... Valami rossz fog történni érzem...

-Hagyd... Készüljünk suliba majd aztán elmondod.

-Igaz Tikki! - mondtam aranyos kwamimnak aki bereppent a táskámba miközben készülődtem. Ma csoda módján nem késtem a suliból.

-Csajszi!!! Hogyhogy már fél 7 kor bent vagy?

-Hosszú...

-Képzeld tegnap gondolom nem tetted meg amit meg akartál de szervezhetek nektek egy gyors randit.

-Ne Alya...

-Miért ne?

-Elmondtam neki....

-És?! - csillantak fel Alya kerek barna szemei.

-Azt mondta mást szeret...

-Ezt nem teheti! Nem veszi észre hogy milyen csodás vagy?!

-Alya hagyd... Nem éri meg róla beszélni.

-Igazad van... Itt is jön.

-Szia Alya! Hali Mari! - köszönt Adrien majd rám nézett. Nem bírtam a nyomást ezért elfutottam a lány mosdóba.
Egy olyan 3 perc után bementem az osztályba ahol a tanár meglepetten nézett rám mivel nem késtem.

-A mai órán csoportokat alakítunk ki a munkához. Mindenki válasszon magának társat! -mondta a tanár. Alyára néztem aki Ninóra... Tudtam mi lesz ebből. De most kibirnám Chloet is azért hogy ne kerüljek Adrien mellé. Ránéztem Mylenre aki Ivannal volt és a szemei egy bocsit tükröztek. Alix Kimmel alakítottak miközben Max Roseal... Juleka és Nathaniel már már egy párt alkottak amikor közbe szóltam.

-Nathaniel! Lenne kedved egy párban lenni velem?

-I..igen pe...persze.

-Köszönöm!!!

-Akkor a párok a következők:
Chloe-Sabrina
Kim-Alix
Alya-Nino
Max-Rose
Marinette-Nathaniel
Mylene-Ivan
Adrien pedig Julekával.
Holnap kezdhetitek is! 1 hetet kaptok a projektre! Legyen egy vers vagy egy rövid novella. Remélem hogy jók lesznek de most mennem kell mert becsengettek. Menjetek ti is.

-Marinette várj! -kiáltott utánam Adrien. Az eszem egy nagy NEM-et mondott de a szívem azt súgta hogy álljak meg. Végül is az eszemre hallgattam.

-Marinette! Nem beszélhetnénk ezt meg? Nem akarok veled rosszban lenni.

-Nem.

-Mi nem?

-Nekünk nincs miről beszélnünk.
-mondtam ridegen és ott hagytam. A lépteim egyre gyorsabbak lettek és beértem a torna terembe.

A suli végén siettem is haza. Ahogy haza értem kaptam egy üzit Chattől hogy találkozzak vele Marinette ház tetején. Na remek ez is mit akarhat?

*Adrien*

Elérkezett a pilanat amire már jó rég vártam... Elmondom neki