Disappeared love /J.S/

Chapter 1.

4 years later...
Sok minden történt négy éve na de az a múlté.
Most itt ülök a repülőtéren és várom a gépem végre kiköltözök Los Angelesbe kaptam egy jó munka lehetőséget.
Meghallok a rádióban egy nagyon ismerős hangot mintha ezt a hangot hallottam volna valahol de nemugrik be ahhjjj mindegyis.
-Megkérjük utasainkat hogy kezdjék meg a felszállást a Los Angelesbe tartó gépre.-hallottam meg a nőci hangját.
Barna hajam átdobtam a vállam fölött megfogtam a táskám és felszálltam a gépre. Nagynehezen megkaptam a helyem és letelepedtem egy kb. 22 éves fiú leült mellém.
-Szia Cameron Dallas.-fogott velem kezet.
-Hello Tamara Carpenter.-mosolyogtam a fiúra.
-Aaz....a Tamara?-kérdezett.
-Nemtudom miről beszélsz.-vontam vállat.
-Az a Tamara Carpenter akiről Jacob beszélt tudod ibfek stb.-magyarázott. És ekkor jutott eszembe minden két éve semmit sem tudok róla egyszerűen eltűnt.
-Igen. Cam te tudsz valamit Jacobról?
-Sajnos nem két éve nemtudom elérni sehogy sem.-mondta komoly fejjel.
-Ahhj...mindegy.Te hogy hogy magyarországon?-kérdezősködtem tovább.
-Háth...tudod...voltam a barátnőmnél-villantotta meg 1000 wattos mosolyát amit még mindig imádok.
-Uhh az jó. És mi a neve mármint ha kérdezhetem.-mosolyogtam rá.
-Amanda.Amanda Hamilgton.-mosolygott ő is.
-Jahh az a lány aki angliából költözött ide?
-Pontosan.-vigyorgott mint a tejbetök.
Az út felében még Cammel beszéltem sok hülyeségről aztán bealudtam.

Arra ébredtem valaki szólítgat.
-Tamy.Tamara kelj fel leszálltunk.-mondogadta a nevem Cam.
-Jahh mi? Jahh leszáltunk oké.-mondtam komásan.
Leszálltunk és nekifogtunk megkeresni a csomagjainkat mikor azok is megvoltak kimentünk a repülőtérről.
-Tamara.-kiáltott utánam Cam.-hallod felvisszük hozzám a csomagokat majd segítsek bepakolni a lakásodba?
-Ha nem lesz gond csinálhatjuk így is.-mondtam mosolyogva.
Gyorsan fogtunk egy taxit és behuppantunk az ülésekre. Az út viszonylag csendben telt. Mikor megérkeztünk beszálltunk a liftbe és felmentün a 6.ik emeletre és Cam betessékelt a lakásába.
-Cam woaaah ez gyönyörű. Igaz sokat láttam a videóidból de mindegy.-nevettem fel.
-Köszönöm. Nahh hamar ledobom a böröndöket és indulhatunk is.
-Rendben.
Hamar lepakolta Cam a cuccait és már mehettünk is. Meglepően nem is lakok messze Camtől néhány sarokra lakunk egymástól. Beértünk a lakásomba ami már bevolt rendezve mert anyumék már berendezték mert voltak itt. Csak a ruhákat kellett kipakolni. Camnek felajánlottam ha akar aludjon itt aki élt is a lehetőséggel. Gyorsan megcsibáltam neki a vendégszobat és közöltem vele hogy ha nem haragszik elmegyek tusolni. Beálltam a tusoló alá és forró vizet engedtem a testemre. Azon gondolkodtam hogy Jacobbal mi történhetett 2 éve eltünt senki nem tud semmit ez nekem fura. Miközben végeztem a tusolással addigra Cam bealudt a kis álomszuszék bscsuktam a szoba ajtaját és bementem a szobámba.
Hamar magamrakaptam a pizsim és felnyitottam az ezüst színű leptopom tetejét.
1 hour later...
Álmosan csuktam le leptopom tetejét. De megvoltam elégedve magammal mert ugyanis megtalaltam Jacob címét ugyhogy holnap irány Reston jejj. Reggel majd beszámolok Camnek remélem velem tart.
Morning...
-Jóreggelt.-mondtam a konyhában ülő Cameronnak.
-Neked is.-mosolygott.
-Mára van programod?
-Nincs miért?-mondta ásítva.
-Tudood ha van kedved jöhetsz velem Restonba.
-Tamy tisztában vagy vele hogy 5 óra az út odáig kocsival?
-Nem baj megakarom találni.-mondtam
-Jó rendben elmegyünk nah öltözz útközben beugrunk a mekibe.
-Jejjjjjjj te vagy a legjobb.-öleltem meg hamar besprinteltem a szobámba előkerestem a ruhám és felöltöztem stb.
-Nahh mehetünk.-mondtam Camnek vidáman.
-Remek. Na gyere.-kapta fel a cipőjét.
Még gyorsan elszaladtunk Camhez hogy vegye el a kocsi kulcsát és indultunk is.
5 hours later...
Beértünk a városba.
-Nos mi a cím?-érdeklődött Cam.
-...-mondtam(képzeljetek oda egy helyetxd-szerk.)
-Rendben.-mosolygott.
Viszonylag hamar odaértünk a megadott címhez. Hamar kipattantam a kocsiból és a ház fele kezdtem rohanni.
Kopogtam. Nincs válasz mégegyszer most sincs. Eközben Cam is odajött mellém. Bekukucskáltam az ablakon. Amit láttam az ledöbbentett. A ház teljesen üres volt. Kész ennyi sosem fogom megtalálni. Sírva borültam Cam nyakába.
-Hé Tamara. Hallod nesírj megtaláljuk.-nyugtatott Cam kevés sikerrel.
-Soha többé nem láthatom még képernyőn keresztűl sehh.-sírtam tovább. Tudom lehetetlen de én ez alatt a 3 év alatt míg beszélgettünk teljesen belegabajodtam és most újra előjöttek az érzések asszem beleszerettem.
-Hallod gyere kérdezzük meg a szomszédokat hátha tudnak valamit.-mondta Cam és letörülte a könnyeim.
-Rendben.-mondtam majd karjába kapaszkodtam.
Bekopogtunk a szomszéd házba.
-Jónapot kivánok.-próbáltam mosolyogni.
-Ohh sziasztok miben segíthetek?-mosolygott egy kb. 60 éves néni.
-Bocsánat a zavarásért de nemtud valamit Jacob Sartoriusról?
-Semmi baj drágam. Jacobék már 2 éve nemélnek itt sajnálom.
-Semmi baj. Azt tudja hogy hova mentek?-kérdeztem reménykedve hátha tudja.
-Persze New Yorkba költöztek.-mondta mosolyogva.
-Köszönjük a segítséget. Viszont látásra.-mosolyogtam a nőre.
-Sziasztok.-mosolygott ránk.
-Nos irány New York.-ordította Cam.
-Tevagy a legjobb már mondtam?-öleltem meg.
-Ahhj tudom azt én. No egó-mosolygott.
-Ittvan a leltopom rendelek repcsi jegycsit.
-Rencsi.-röhgtük el magunkat.
-Szó egyszer haza majd bepakolunk foglalj hotelt is és ja. Majd keressd meg a címét is.
-Igenis.
6 hours later..
Már itt ülünk a repülőn szóval irány New York bicsiz😂😂
In New York city
Ittvagyunk New Yorkban. Várjuk hogy érjünk be a szálloda szobánkba.
-Cam nemár francia ágy van.-nyavajogtam.
-Nembaj. Majd alszol egyik felén.
-Jó. Na de akkkr megpróbalom a tudakozót hogy adják meg nekem Jacob számat.
-Sok sikert.-röhögött ki. Én caak szemforgatva tettem a telefont a fülemhez.
Me:Jónapot kivánok megkaphatnám Jacob Sartorius telefonszámát sürgős.
Tudakozó:Maga kicsoda? Vagyis kije Jacobnak?
Me:Ahh barátnője vagyok.-Jólmegyez.
Tudakozó:Rendben a száma (708)-789-4325.
Me:Köszcsi puszcsi.-és lecsaptam a telefont.
-Köszcsi puszcsi sírok.-röhögött Cameron Dallas.
-Heheh viccike vagy.-röhögtem én is.
Gyorsan beírtam a számot a telefonba.
Kicseng...ezjójel.
-Háló?-szólt egy hang a telefonba.
-Jacob?-kérdeztem
-Igen itt Jacob Sartorius, kivel beszélek?
-Tamara. Tamara Carpenterrel.-mondtam.
-Tamy te vagy?
-Igen bizony. Mitörtént?
-Ahh semmi csak mindegy. Facetime most.
Szívem kihagyott egy ütemet most mivan újra fogom látni 2 év után jétusom. Gyorsan befutottam a fürdőbe.
Elinditottam a facetimeot.
-Istenem még mindig olyan cuki vagy.-mondtam az évek során még mindig olyan jól néz ki.
-Te is cuki vagy talán cukibb.-mosolygott ahhhhhhj az a mosoly.
-Hol vagy?
-New Yorkba.
-Jó azt tudom azon belül?...
Kinyomta háth csodás ugylátszik nem akar velem találkozni de úgyis megtalálom egyszer talán... hisz New York óriási...