Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nincs időm rá! Be van osztva az időm! Időhiányban szenvedek! Mikor lesz arra időm? Nem sok időm van rád! Nincs időm rád! Ugye ismerősek ezek a mondatok? Kérlek, lassíts! Húzd be a féket! Állj meg! Hova ez a nagy sietség? Egyáltalán végiggondoltad-e már, hogy mi értelme van ennek a nagy hajszának? Eszedbe jutott-e már, hogy kinek jó ez? És kinek nem? Vagy, hogy úgy összességében megéri-e ez a folyton rohanás, sietés, pörgés? Vannak, akik azt mondják, „hát, ilyen rohanó világot élünk, haladni kell vele, mert különben...". Mert különben? Mi lesz akkor, ha nem vagyok hajlandó felvenni a tempót a többiekkel? Mi történhet akkor, ha én nem szeretném átvenni az engem körülvevők „nem normális" életritmusát? Megmondom mi lesz akkor. Nyugalom, harmónia, életkedv és még több idő. Igen. Még több időd lesz pl. a szeretteidre, mert eddig csak a pénzt hajszoltad, hogy aztán ez is meg legyen, meg az is meg legyen, minden legyen.
Pontosan fogalmazva a megszerzett tárgyak mámorában éltél és még az sem volt elég. Mert az embernek sose elég semmi. Ha van, még több kell, ha nincs valami, azért kell. Ebből adódik a kimerülésig fajuló loholás, rohanás, úgy, hogy mire a nap végére érsz, idegbeteg leszel. Ja és közben természetesen semmire nem volt időd. Legfőképpen a hozzád tartozóidra nem. A férjedre, a feleségedre, az édesanyádra, az édesapádra, a gyermekedre, netán a testvéredre. És miközben te időhiányban és a tárgyak, valamint a különböző javak „felvásárlásában" éled a napjaidat, felnőnek a gyermekeid, megöregszenek a szüleid, és rosszabb esetben szinte idegenek lesztek egymásnak a házastársaddal, ugyanis „idő hiányában" jóformán sosem voltatok együtt. Ér ez ennyit?
Gondold csak végig: a tárgyak elromlanak, megunod őket, lecseréled, kidobod, arról nem is beszélve, hogy ha meghalsz, veled együtt nem temetik el az autódat, a plazma tévédet, vagy épp a több százezer forintos szekrénysorodat. Pedig te mentél éjjel-nappal, hajtottál, csak, hogy ezek mind meg legyenek. Mindent félretettél ennek érdekében. Még a szeretteidet is. Közben pedig a nagy „gürizésben", lemaradtál pl. a lányod, vagy fiad gyermekkoráról, amit viszont már nem élhetsz át újra. Kezdj el egy új időszámítást az életedbe és a 2017 szóljon arról, hogy dolgozz inkább kevesebbet, a családoddal viszont legyél többet! Ünnepekre, alkalmakra vegyél kisebb értékű ajándékot, és inkább adj nagyobb szeretetet! És ne túlórával, hanem inkább a szeretteiddel töltsd az idődet, hiszen ez által leszel igazán képes megszeretni az életedet!
