love is blind - yoongi ff. ( szünetel)

3.

1 hét eltelt. A büntetések ugyanúgy teltek mint mindig. A kapcsolatunk se jobb, se rosszabb lett. Bár nem is bánom. Ki akarna egy ilyen gazemberrel barátkozni? 

Ebéd szünet. Nem szoktam itt a suliban enni,de most pudingot osztogatnak és hát ezt hülyeség lenne kihagyni.Beálltam a sorba a többihez. Már vagy 10 perce itt állok mikor végre én következtem. Elvettem az utolsó csokis csodát, majd kiálltam a sorból. A barátnőmhöz, Suranhoz akartam menni, mikor valaki megpöcögtette a vállam. 

- Byun Ji Young... 

- Min Yoongi, mit akarsz már megint? 

- Ezt! - majd kikapta kezemből a nassolni valót.

-Héj, te mit képzelsz magadról? - szaladtam utána. - Neked beszélek!

- Hagyjál már! - mondta flegmán majd ment tovább.

Nem hagyhatom, hogy elvegye a pudigom .Igen, tudom. Elég gyerekesen hangzik, de most ez nem érdekel. 

Utána futottam majd kikaptam a kezéből. 

*******

Büszkén a pudingomat nyammogva, beléptem a terembe. Nem voltam egyedül, Seulhyun is itt volt. 

- Szia! - köszöntem halkan, majd leültem a helyemre.

- Hello, Ji Young! - mosolygott a kamu mosolyával. - Jajj képzeld, a pasim olyan édes! - áradozott azzal a idegesítő hangjával.

- Öhm, ez szuper. Biztos jó fej lehet! - mondtam erőltettetten. 

- Te miért nem mesélsz soha a pasiról? Talán nincs? Mert az nagyon gáz lenne...

- De van! - vágtam bele szavába.

- Mi?! Komolyan? - lepődött meg.

- Igen... - folytattam tovább a hazugságot.

- Ohh, na és ki az? - kérdezte ördögi mosollyal.

- Hát... - fogalmam se volt kit mondjak, ezért csak egy választásom volt. - Min Yoongi.

Erre az említett lépett be a terembe. Seulhyun kikerekedett szemekkel nézett Yoongira. Ne már, most tuti lebukok.

- Yoongi, te tényleg Ji Young pasija vagy? - kérdezte megint ördögi mosollyal.

Yoongi értetlenül nézett Seulhyunra, majd rám.

- Igen, talán bajod van vele? - mondta flegmán Suga.

- Hogy mi? Ez akkor igaz? Ez lehetetlen. - nyafogott Seulhyun majd ki ment a teremből.

Mind ketten néztük Seulhyun kiakadását míg el nem ment, majd Yoongi felém fordult.

- Mi volt ez az egész? 

- Tudod... - meséltem el neki mindent.

- Akkor benne vagy? - vetettem be minden cukiságom.

- Benne. - mondta egyszerűen.

- OMO, köszönöm. Akkor majd... - mentem volna el ha nem fogja meg a csuklóm.

- Ugass! - mondta fél oldalas, gonosz mosollyal.

- Hogy mi? - értetlenkedtem.

- Azt hitted semmi feltétel nélkül bele megyek ebbe az egészbe? 

- Mondjuk... - mondtam halkan.

- Ne légy már ennyire naiv! 

- Jó, mit kész cserébe? Megírjam a há.... 

- A kutyám leszel! 

- Ezt te se gondoltad komolyan...

- Akkor ahogy látom elmondhatom, hogy csak egy hazug...

- Vaú, vaú. - vágtam bele szavába és ugattam mint a kutyák.

- Jó kutya! - simogatta meg fejem. 

Megfordult majd elhagyta a termet. 

Hogy én mennyire utálom ezt a gazembert!