Love Me (egy életen át)

Szabályok ❤

-És ez a kicsi ennyire megártott?...-nevettem oda lazán majd egyre közelebb kerültem hozza.

-Nem inkább felerősített...-őszinte mosoly jelent meg az arcán.

-És miben?...-annyira közel voltam hozza.

-Ebben...-megfogta a dzsekim alját és magához húzott és lassan a kezei lecsúsztak a derekamra.Szívem olyan hangosan dobogott ,hogy azt a hatalmas lármát is leverte ,a vágy pedig őrjöngött már azért a csókért egyedül az agyam volt aki tiltakozott és ismételgette nem szabad álljak meg baj lesz belőle és mennyire igaza volt.

-Ti meg mi a fenét műveltek?...-Kimberly jelent meg a folyóson kezében egy üveg pezsgővel.Hisztérikus hangjától majdnem megsüketültem,tudni illik ,hogy ő és Jack kavartak vagyis minden éjszaka együtt hemperegnek és pont ezért jó távol maradni Jacktől.

-Bocs de ha szabad megkérdeznem miért kérsz te engem számon?...-fordult Kimmel szembe és engem zavart ,hogy ott állok jobban mondva az zavart ,hogy belekavarodtam ebbe amibe nem szabadott volna.

-Tudod mit menjetek mind ketten a francba,nem érdekel...-és evvel vissza ment a szobába de ahol Jack és Kim van ott mindenki ezért hamar ki szállingóztak a többiek is a folyosóra és az utolsó mondatott mindenki hallotta sűrű csend lett és annyira cikin éreztem magam ,hogy legszívesebben Jack hata mögött elsüllyedtem volna szégyeneben.

-Folytassuk már a bulit és ne itt szobrozzunk oké?...-Aaron szólalt fel végül,Jack legjobb haverja és evvel mindenki vissza ment a szobába majd csak ő maradt kint velünk a folyóson.

-Mit csináltatok?...-röhögött fel.

-Semmit...-léptem ki Jack háta mögül .

-Aha és most ezt el is hiszem azért volt ennyire be dühödve Kim...

-Tényleg nem csináltunk semmit...-szólalt fel Jack is.

-Na jó én léptem...-úgy éreztem nem tartozom én oda ezért elindultam a szobám felé.

-Megbántad,hogy nem történt semmi?...-kezem a kilincsen volt és majdnem bent voltam de minden porcikám lefagyott amikor utánam szolt.

-Igen...vagyis nem...-azt se tudtam mit válaszoljak és amikor be akaram menni a szobanba nem nyílott az ajtó.
-Akkor nem tudod?
-A francba...-ekkor jutott eszembe ,hogy a szoba kártyáját bent hagytam ezért dühösen felszóltam.
-Mi van veled?...-kérdően nézett rám majd elindult felém.
-Bent maradt a kártyám és ezért nem tudok be menni...-továbbra is szorítottam a kilincset.
-Szerintem majd reggel a recepción segítenek.
-És én reggelig mi a fenét csinálok?
-Jack jössz játszani?....-Aaron szólt oda.
-Nem tudom most nem vagyok kedvemben.
-És neked nincs kedved?Ígérem  nem fogod megbánni ...-most pedig hozzám fordult.
-Rendben....-attól ,hogy nem voltam menő mint ők az még nem azt jelentette ,hogy félek új dolgokba bele vágni.Nem tudtam miféle játék de azt gondoltam sokkalta jobban járok mint egész reggel ott ülni a folyosón.
-Jack most már van kedved?
-Semmi pénzért nem maradnék ki belőle most már...-Jackkel Aaront követve mentünk vissza a szobába vagyis ez valami lakosztály lehetett mert már ez a szoba volt kétszer akkora mint az enyém majd végül egy másik szobába lyukattunk ki ahol már kevesebben voltak aztán azon belül is egy szobába ami már nem volt nagy és kevesen voltak,csak az elit társaság előre furán éreztem magam köztük de aztán már nem érdekelt.
-Ha nem akarod nem muszáj megcsináld...-Jack súgta a fülembe és olyan bizsergő érzés futott át rajtam ,hogy olyan még soha.
-Nem azért vagyok itt,hogy tétlenül bámészkodjak...-súgtam vissza neki .
-Tudom.
-Akkor elmondom a szabályokat az első ha belépsz nem adhatod fel csak akkor ha vesztesz második csakis az igazat mondhatod a harmádik pedig bizonyítékot kell felmutass,hogy nem hazudsz mert ha nem tudsz akkor minden alátámasztás nélkül hagyott kérdésnél lekerül egy ruha darab rólad,most pedig akinek nem tetszik valami leléphet ....-Aaron felmondta a szabályokat és egyáltalán nem akartam lelépni mert legbelül tetszett ez a játék sosem voltam egy félénk típus csak néha jobb útnak tűnt amikor annak tűntem.
Köszönöm szépen ha elolvastad :)