Prologue

14 1 0
                                    

Èreztèl már úgy, hogy mindenki utál? Hogy mindenki gyűlöl? Hogy senki sem szeret?  Èreztèl már úgy, hogy legszívesebben elásnád magad, amièrt èletben vagy? Èn mindig ezt èrzem. Kutató szempárok nèznek engem. Susogo hangok súgnak össze mögöttem. A maszk, ami mögè elrejtem magam. Szinte már hozzá nőtt az arcomhoz. Mintha nem akarna lejönni. Mintha oda ragasztották volna. A halál egy gyönyörű halál. Ahogy mondani szokták "a nagyszerű halál". Sokak megvetnek, mert olyan vagyok amilyen. Nèma, ès fèlig emós, rock zenèt hallgatok. Pedig sosem volt olyan bajom. Mostanáig. Most ment el az utolsó ember is akit szerettem. Akiben megbíztam. Ès aki elhagyott.

Az Èn HullócsillagomWhere stories live. Discover now