A beképzelt (Jungkook ff,BEFEJEZETT!)

Az élet megy tovább

Amikor újra folytatódik a suli:
Miután Jungkook elment tőlünk magányosan teltek a percek,órák,napok,hetek és nem is beszélgettünk Jungkookkal amit azért sajnáltam.Ma újra vissza kell ülni az iskola padba.Miközben ezeken a dolgokon gondolkoztam gyorsan elkészülődtem és a fülembe be dugtam a fülhallgatót és már indultam is a világ legrosszabb bőrtönébe vagyis az iskolába.Miközben ballagtam valaki megérintette a vállam.Gyorsan megfordultam és a picsával találtam szembe magam Jungkookkal az oldalán.Már most sejtem mi lesz...Miss "tökéletecske" megszólalt.
-Jungkook akar neked valamit mondani!-mondta azon a fülsüketítő hangján.Jungkookra néztem akinek szemében ott honolt a szomorúság és a sajnálat.Egyre jobban tudtam hogy igazam lesz...
-Nektek is sziasztok!-mondtam lazán.Erre Jungkook felszólalt.
-Szia!Annyit szeretnék mondani hogy szakítok veled mert újra szeretnék járni Yourával!-mondta hamis mosollyal és még a szemében is látszódott hogy ő ezt nem is akarja.Fájt de nem annyira hisz nem is jártunk ja és igen tudtam hogy ez lesz...De aztán én már csak ennyit mondtam és hamis sírással (még jó hogy jól színészkedek) elfutottam.
-Legyetek boldogok!-mondtam nekik és "sírva" elfutottam de egy idő után miközben befutottam a lány wc-be azután a fal mentén lecsúsztam a földre és most már tényleg sírva estem össze.Miután sikerült ősszeszednem magam be mentem az osztályterembe és pont akkor csöngettek is be.Az órák elteltek és nem történt semmi.Újra tért az unalmas életem hurrá.Gondoltam amikor elindultam haza.Már épp fordultam be az utca sarkon(van ilyen szó egyáltalán?)megláttam Jungkookot a házam ajtajánál,épp nyomta volna meg a csengőt de oda futottam hozzá.
-Szia!Mit szeretnél?-kérdeztem tőle boldogan mert ma még az eset óta nem is beszélgettünk.
-Szia!Amúgy bocsánatot szerettem volna kérni a reggeliért!-mondta az elején boldogan de aztán egyre jobban elszomorodott.
-Semmi baj!Be szeretnél jönni?
-I-igen!-jaj de cuki elpirult!!Na jó ez mi volt?Ez nem én vagyok!Mikőzben magamban szidkozódtam ki nyitottam az ajtót és be mentünk.
-Kérsz valamit Jungkook?
-Téged!-suttogta úgy mint régebben de gondolom most is azt hitte hogy nem hallom meg de most a tudtára adtam hogy hallottam.
-Engem?-kérdeztem kiváncsisággal a hangomban.
-I-igen!-mondta és még jobban elpirult és egy kisfiús mosoly jelent meg az arcán.
-Akkor ahhoz elkell kapnod.-mondtam és elkezdtem futni még hallottam hogy Jungkook azt mondta hogy oké de aztán csak a futásra koncentráltam.De mivel most gyorsabban futott nálam így hátulról megfogta a derekam és le rántott maga után a földre mert ő elesett.Mivel én mellkasán landoltam fájdalmasan felnyögött és ezt mondta:
-Hát mi mindig így találkozunk!
Az biztos!-mondtam és közben felpróbáltam állni de vissza rántott.
-Azt mondtad hogy elkell hogy kapjalak és el is kaptalak így most nem szabadulsz!-mondta még mindig mosolyogva.Én meg elkezdtem kiabálni hogy:
-Segìtség elkaptak!-kiabáltam nevetve és Jungkook is elkezdett nevetni.

(Írói megjegyzés):Hmm...eddig ez a leghosszabb rész!!Amúgy perverz részt akartam írni de nem sikerült...😕Remélem azért tetszett nektek,sziasztok!😉