Szemtől szembe álltam a medvével. Az ijedségtől véletlen leültem a földre, a medve el akarta kapni a lábam de a ló megfogta a pólom és feldobott a hátára. Olyan gyorsan futott, mint a gondolat, de sajnos a medve is a ló egy patak felé futott. A ló átugrotta a medve pedig átúszott rajta. A kertünk felé vettük az irányt, apa kifutott a házból és ezt mondta:
-A vadászhoz!
A szomszédban lakott, fogta a puskát és meglötte a medvét, altató lövedékkel.
-Köszönöm szépen hogy ide terelted a medvét, már sok embert bántott!-mondta a vadász.
- Valóban nem én voltam hanem a lovam.
