Faded (Harry Styles ff.) [Befejezett]

11.rész - Estély

Gracie Payne

- Kicsim, tudnál segíteni Bennek? Nekem sietnem kell - anyu sietett el mellettem, én pedig csak néztem ki a fejemből. Most értem be a céghez, és csupán pár órája keltem fel. De már délután egy van. Nem számítottam rá, hogy ilyen hamar csinálnom kell valamit. Bár nem dolgozom itt, mégis mindig segítek, ha tudok, mert élvezem. Na meg persze, így fizetik a szüleim az egyetemet.
- Neked nem órán kéne ülnöd? - Ben felvont szemöldökkel nézett rám, mikor bemegyek hozzá az irodába. Ő volt a jobb keze anyunak, így elég hamar kapott irodát is és nem csak egy rohangáló asszisztens fiú.
- De, viszont semmi kedvem menni - közelebb mentem eközben és mögé lépve nyakát karoltam át. - gondoltam inkább meglátogatom az én csodás barátomat - nyakába pusziltam, amire azonnal megfordult székével. Ölébe ültem, de hamar felállított.
- Menj be az óráidra, rendben? Jobb, ha tanulsz, és a szüleid fizetik is - kezeimet megfogta, miközben ő is felállt és egy-egy puszit adott rájuk. Sóhajtottam, nem terveztem, hogy ma bemegyek az egyetemre.
- Rendben.
- Később elmegyek érted.
- Nem szükséges - mikor ezt mondtam felvont szemöldökkel nézett rám. - Az estére készülök, tudod beszéltük, hogy anyu helyett én jelenek meg, mert ő New Yorkba megy apuval egy bemutatóra.
- Igen, rémlik, hogy az este mondtad. Holnap látlak?
- Ha nem dolgozok, akkor igen. Nem akarok túl kimerült lenni majd.
- Oké - halvány mosolyt eresztett meg és rövid csókot adott számra.
Valóban az egyetem felé kezdtem menni, csak egy óráról maradtam le. Marketing-kereskedelemre mentem be, amit unottan ültem végig. Mikor táskámat felkaptam és egy újabb előadásra készültem menni, észre vettem, hogy ismerős arc jött velem szembe. Egy másik sráccal beszélgetett, én pedig reménykedtem, hogy nem vett észre vagy ismert fel. Na jó, a második kevésbé esélyes. Fejemet nem hajtottam le, az túl feltűnő lett volna. Szóval csak reménykedtem, hogy beszélgető partnere eléggé leköti figyelmét. Elhaladt körülbelül egy méterrel arrébb tőlem és hallottam, ahogy utánam fütyültek. Próbáltam visszafojtani a feltörő dühömet, sose szerettem, ha ilyen alpári dolgot csinálnak, szerintem ez sértő hiába szánják, úgy mond dicséretnek.
- Hé - hallottam meg a hangját. Francba. Nem álltam meg, megyek tovább. - Gracie - visszasietett hozzám és előttem állt meg így kénytelen voltam megállni. Kelletlenül álltam előtte, legszívesebben felpofoznám.
- Oh, Szia, Aaron észre sem vettelek - bájosan mosolyogtam majd kikerültem és tovább haladtam. Tovább jött mellettem.
- Figyelj, sajnálom, nem tudnánk beszélni valahol?
- Most is azt tesszük - nem néztem rá egy pillanatra sem.
-Akkor az óráid után. Szeretném megmagyarázni – megálltam az ajtó előtt és ő is velem szembe megállt. Kérlelően nézett rám, mire sóhajtottam egy nagyot.
- Jól van - forgattam szemeimet és ott hagytam őt. Leültem egy székbe és csak meredtem magam elé. Nem értem mit akar megmagyarázni. Egy ideje nem találkoztunk, illetve a majdnem csók eset óta. Gondolom ő minden második lányt az ágyába vitt én pedig Bennel jól megvoltam. Elmondhattam magamról, hogy komolyan gondoltam egy kapcsolatot. Nem történt még ilyen. Igyekeztem jól csinálni. Az órára nem nagyon tudtam koncentrálni, így elég hamar elérkezett a vége. Eszem ágában sem volt beszélni Aaronnal, hamar el is tűntem onnan. Még pár órát végig ültem és szerencsémre, többször nem futottam össze vele. Elsőnek nem haza indultam, hanem egy szalonba. Kis ideig várakoztam, addig a telefonommal lefoglaltam magam.
- Gracie te jössz - szólt a lány, akihez jönni szoktam, ilyen alkalmakkor. Mosolyogva álltam fel és mentem a székhez, amibe beleültem. - Milyen alkalomra? - a tükörből nézett rám.
- Jótékonysági. Anyu helyett jelenek meg.
- A ruhád?
- Ezüst, csillogó. A hátánál mélyebb a kivágás - mosolyogtam fel rá. Imádtam a ruhámat, bár még csak egyszer volt rajtam.
- Rendben. Szerintem elég lesz, ha begöndörítem a hajad. Nem kell feltűzni, a kivágás miatt. - bólintottam, miközben ő a hajamba túrt, úgy játszadozva a gondolattal, hogy mit tudna még csinálni. Elkezdte göndöríteni egyenes hajamat, miközben beszélgettünk. Röpke negyed óra alatt megvolt. Egy másik terembe mentünk, ahol megcsinálta a sminkemet. Mikor megnéztem, meg voltam elégedve a munkájával, mint mindig. Csodás lett a sminkem, tökéletesen illett a ruhámhoz.