VICCES TÖRTÉNETEK

Egy kis fürdős kikapcs

Nincs is annál kellemesebb stresszlevezető, mint egy szexizős közös zuhanyzás a pároddal. Faszt.
Valami oknál fogva a babámmal mégis úgy döntöttünk, hogy az milyen jó, és a nap végén ketten másztunk be a zuhanykabinba. Az már instant érződött, hogy a mozgásterünk a hetes busz és egy szombat esti pincekocsma szintjén áll, tulajdonképpen egy idiotcouple.rar szerencsétlenkedik a fürdőszoba sarkában. Az első öt másodperc egész kellemesen telt el, ugyanakkor elkövettem azt a hibát, hogy a barátnőmre bíztam a hőfok és a vízerősség beállítását.
A pokol itt szabadult el.
- Azért ne állítsd olyan forróAAAÁÁAÁÁHBASZDMEG - éreztem, hogy a szemöldököm lepörkölődik a helyéről.
- Most mi van?
- MELEEEEG ÁLLÍTSD EEEEL
- Miről beszélsz, ez még csak langyos...
- DEOLVADATÁLCA
- Még csak most fog bemelegedni!
Félrehúzódtam a sarokba az égési sérüléseim nyalogatni, miközben egyetlen szerelmem vígan pancsolt a folyékony lávában. Keresni kezdtem a tusfürdőmet, mire baba a kezembe nyomott egy ilyen női mézes narancsos fahéjas málnás lónyálat, amit jobb érzésű emberek inkább a pirítósra kennének, hogy az majd jó lesz, és olyan illatom lesz, mint a szeretetnek, vagy legalábbis egy őstermelői piacnak. Nyomtam belőle a hajamra is akkor már, majd megpróbáltam visszarakni a helyére.
A szűk mozgástérben való navigálásnak az a titka, hogy látnod kell, mit csinálsz. A samponozott pirítósnak a zuhanyzó sarkában ez sajnos nem adatott meg. Így történhetett az, hogy amikor visszatettem a polcra a flakont, ugyanazzal a lendülettel le is kúrtam a helyéről, egyenesen a nagylábujjamra. Reflexből elrántottam, ami a csúszós zuhanytálcán egyet jelentett azzal, hogy orral előrebaszódtam, lefejeltem a babám, és a kart Mordorról egy másodperc alatt Észak-Szibériává fordítottam át. Szinkronban sikítottunk fel, bár az övé némileg férfiasabb üvöltés volt. Én három szívrohamot hordtam ki lábon, vagyis térden, mert még mindig ott balfaszkodtam a tálca alján. Asszonyka gyorsan levette a zuhanyrózsát, én pedig visszafordítottam a kart.
Két karja van annak a zuhanyzónak. Az egyikkel a hőfokot állítod. A másik azt a nagyszerű funkciót indítja be, ami elzárja a zuhanyrózsából a vizet, és megnyitja a fejünk feletti, valamint a falba beépített nyílásokat, egyfajta masszázsélményt nyújtva ezzel használójának. A mi masszőrünk azon az estén egy kétszáz kilós orosz ex-KGB-s konyhásnéni volt. Megtörten esek ki a zuhanyzóból, felnézve a saját tükörképem nézett vissza rám. Pirosan, kék foltosan, fehér tusfürdő-szakállal úgy néztem ki, mint egy megevett és visszahányt Törpapa.
Ennek a lónyálnak még az íze is málnás.