Te vagy a Végzetem!!!

1.rész - Találkozás

Jin POV

Reggel órám csörgésége ébredtem, fél 5-kor. Gyorsan kiugrottam az ágyból. Utam egyenesen a fürdőbe vezetett, ahol fogamostam és gyorsan lezuhanyoztam. Amint visszaértem a szobámba rendet raktam, és más mentem is a konyhába.

Fura volt, de Nam kivételesen nem volt nálam.

Rövid csodálkozásom után elkészítettem a reggeli kávémat, meg összedobtam egy kis rántottát.

7 órakor útnak indultam. A megállóba megvártam a buszt ami nagyjából 2 percig tartott. Mint mindig, ez alkalommal is időben beértem. Amint beléptem köszöntem kollégáimnak.

-Szia Maya - nyomtam egy gyors puszit arcára - császtok JiMin, JungKook - ökölpacsisztam le velük - sziasztok lányok - intettem Junghwa-nak és Haninak.

-Szia Jin - köszöntek vissza kórusban.

Berohantam a konyhába, ahol végigsimítottam a pulton, amikor elhaladtam előtte.
/Ez már megszokott tőlem./

Pontban 8-kor ki is nyitottunk. Azonnal el kezdtem Mayával a konyhába sürögni-forogni.

A napom unalmasan telt úgy nagyjából délig. Ekkor ugyanis bejött hozzá Nam, mert én ilyenkor szoktam a pénztárnál lenni, és akkor tudunk dumálni.

-Csá haver. Mit kérsz? - kérdeztem

-A szokásosat - felelte.

-Máris.

-Köszi.

Épp fizetett valaki amikor belépett egy gyönyörű lány az ajtón. Barátom épp magyarázott valamiről, de abban a pillanatban hidegen hagyott.

-Figyelsz egyáltalán rám?? - lengette meg a karját előttem, amikor észrevette, hogy nem figyelek rá - Ajjh jellemző - forgatta meg szemeit. - Na nézzük kit szúrtál ki! - fordult meg a bárszéken - Na neee. Felejtsd el!! Nem illik hozzád!!

-Nem tudhatod - kuncogtam el magam. - Megyek felveszem a rendelését.

-Ne mááár!! Jin ne tedd ezt velem.

-Sorry bratyó.

Odasétáltam a lány asztalához.

-Üdvözlöm. Mit hozhatok?

-Egy pohár vizet, és bibimbapot. Köszönöm - intézte el gyorsan a rendelését.

-Rendben. Máris hozom.

Hát nem volt valami kedves. Nem baj, majd ha belém szeret. Te jó ég Seok miket beszélsz itt össze-vissza??? Térj már magadhoz!!!

Bent a konyhán leadtam a rendelését, felkaptam egy pohár vizet és már vittem is neki, miközben éreztem ahogy barátom tekintete a hátamba fúródott.

-Tessék - raktam le az asztalra az üveg tárgyat.

-Köszönöm - mondta egyhangúan.

Vissza mentem a pulthoz.

-Na?? - kíváncsiskodott

Nem válaszoltam.

-Hah. Tudtam - röhögte el magát. - Mit szólnál ha odaülnék hozzá??

-Eszedbe ne jusson!! - mordultam rá

-Pedig megteszem - és már le is lépett.

Leült hozzá. Szememmel villámokat szórtam. Ahogy észre vettem, a csaj kedvesebb volt vele. Hogy ezt honnan szúrtam ki? Onnan, hogy haverom rámnézett vigyorogva, és kacsintott egyet. Ezért utáltam mindig is, hogy sokkal jobban csajozik nálam. Dühös voltam és féltékeny.

Nem sokkal később kész lett a lány rendelése, így kivittem az asztalához. Persze barátom még mindig ott ült. Sajnos nem koptatta le a csaj.

* 1 órával később*

Nam pont most vallott kudarcot. A csaj nagyon szépen elküldte a fenébe.

Ám láttam, hogy pont most végzett a lány a kért ételével, így odamentem hozzá, hogy elvigyem a tányérját, majd vigyem neki a számlát, viszont észrevettem valami furcsaságot a szalvétáján. Írás volt rajta.

Lisa + egy telefonszámot láttam a tárgyon.

Mikor visszamentem elszámolni Lisa arca a piros különböző árnyalataiban pompázott.

Amikor távozott kedvesen elköszönt és az ajtóból visszanézett, majd rámkacsintott.

A kis anyagot a zsebembe helyeztem, majd mentem is vissza dolgozni.

Utam a pulthoz vezetett ahol egy megtört Nam-t találtam.

-Nos, csak nem kikosaraztak? - cukkoltam

-Nem az én esetem. Meghagynám neked, de úgyis elrontanád - kezdett el nevetni, mire én morcos lettem, míg belül ugráltam örömömben a sikerem miatt.

NamJoon nem sokáig bírt már mellettem lenni, így inkább ment  a dolgára.

* Órákkal később*

Este fáradtan mentem haza. Otthon csináltam magamnak vacsorát.

Épp kerestem valamit, amikor benyúltam a zsebembe és rátapintottam a lány szalvétájára.

Egyből mosoly kúszott az arcomra.

Nagyon sokat gondolkoztam azon, hogy vajon felhívjam-e. Eszméletlenül szép lány, és beleszerettem ezt nem tudom letagadni.

Némi eszmecsere után úgy döntöttem megteszem.

Így hát bepötyögtem a számot a mobilomba és már tárcsáztam is.

Kis várakozás után egy selymes hang szólalt meg a vonal tulsó végén.

-Itt Lisa Manoban, miben segíthetek? - kérdezte kedvesen

-Szia, Kim SeokJin vagyok, a Jungsik étteremből. Nem tudom emlékszel-e még rám. Én voltam a pincéred - mosolyogtam, bár ő ezt nem látta.

-Áhh, már emlékszem rád. Nem hittem volna, hogy felhívsz. - kacagott fel édesen

-Akkor ezek szerint meglepetés voltam - nevettem vele együtt.

-Igen, az voltál.

-Mit szólnál, lenns kedved találkozni holnap délután?

-Holnap sajnos nem érek rá, de holnap után szívesen találkozom veled, ha az jó.

-Persze, hogy jó.

-Rendben. Akkor szerdán találkozunk.

-Bizony. A többiről majd egyeztetünk.

-Oké. Nekem most mennem kell, de örülöl, hogy felhívtál.

-Rendben van. Majd beszélünk. Szia.

-Szia - ezzel bontotta is a vonalat.

Mosolyogva nyújtóztam egyet a kanapmon.

Az este további részében elmentem fürdeni meg fogat mosni. Elalvás előtt még felnéztem a facebookomra és láttam,  hogy van egy új bejelölésem Lisatól. Habozás nélkül visszaigazoltam, majd kikapcsoltam a laptopomat és lefeküdtem aludni.

Nos, hát remélem tetszik eddig.
Sietek a folytival. Legyetek ügyik és BOLDOG KARÁCSONYT ÉS KELLEMES ÜNNEPEKET MINDENKINEK!!
Puszika

MrsParkJiMin4ever