Árván szeretve

1.rész

Reggel szokásosan a drága "kis"sötét szobámban ébredtem.

Annak ellenére,hogy teljesen magam alatt vagyok,nem mindig feketét veszek fel.Igaz nem különbözik annyira,de nagyon szeretem a barna,szürke és a fehér ruhákat.

Egyszercsak valaki vagy valami neki csapódott az ajtónak.Az ijedtségtől összerezzentem és  leejtettem a mára kiválasztott szürke felsőm és fehér cica nadrágom.Félve kinyitottam az ajtót és máris megnyugodtam,hogy senki nem tört be,csak a kutya,Mumusz neki szaladt a zárt ,sötét levendula színű ajtómnak.Igazából sötétbarnát akartam,de az új szüleim nagyon ragaszkodtak ahhoz,hogy valami más szín is legyen.Leguggoltam a kutyus elé.Amikor "az" észre vett újra tele lett energiával és rám ugrott.
Ekkor meghallottam,hogy a "szüleimmel" még valakik haza jöttek.Gyorsan bevittem a kutyát a szobámba és magamra zártam az ajtót.Nem akarok senkivel sem találkozni.Miért nem raktak árvaházba?Ott legalább ha látták volna,hogy velem semmit sem lehet kezdeni,hagytak volna,egyedül.Nem kell velem foglalkozni.Már megfordult a fejemben az a gondolat,hogy vagdosni kezdem magam,de inkább gyorsan lemondtam róla.Anyáék nem örülnének,ha kárt tennék magamban,miattuk.Meg amúgy sem lenne jó senkinek.Szerintem az baromság,hogy ne belül fájjon az a valami,hanem kívűl.
Egyeseknek nagyon fura a gondolkodás menetük.Háttal neki döltem az ajtónak,majd leültem és simogattam Mumuszt.Egyre jobban hallottam a nevetéseket és a trappolásokat.
Ettől hírtelen hányingerem lett és feltépve az ajtót kirontottam a szobából.A Wc nem volt messze,de olyan közel se,hogy ne találkozzak a vendégekkel.
Egy öt fős családdal találtam szembe magam.Feltörtek az emlékek.Mégjobban hányingerem lett és rohantam tovább.Berontottam az ajtón és a wc elé ültem.Egy csomó dolog jött ki belőlem.Furcsáltam,mert ma semmit sem ettem és tegnap vacsorára is hajlandó voltam megenni egy virslit egy kevéske kenyérrel.

-Celine jól vagy?-nyitott be Margaret, a pót anyukám.Mikor meglátott fal fehéren a földön ülve rögtön a gyógyszereshez szaladt és egy lázmérőt vett elő.Tépett le kisebb-nagyobb wc papírokat és azzal letörölte a számat.
Igazi gondoskodó anyuka.Lassan megfogta a karom és a mosdóhoz vezetett.
-Ezzel öblítsd ki a szád-adott a kezembe egy számomra vett kis pohárkát.Úgy tettem ahogy mondta.Párszor még öblítettem,majd tekintetem ráemeltem.
-Köszönöm-motyogtam.
Ő válaszként csak mosolygott egyet és szépen lassan kivezetett a wc-ből a nappali irányába.Már majdnem ott voltunk, amikor Jack jelent meg előttünk.
-Celine!Mi történt?Jól vagy?-kérdezte majd tekintetét,Margaret és köztem váltogatta.Míg én a padlót bámultam M.(Margaret)megnyugtatta Jacket.
-Hé Jack!Merre is  van a konyha?-lépett hírtelen köreinkbe az egyik vendég.
$Eddig milyen?Tetszik?$