Fuck harder, love deeper (Larry Stylinson ff.)

Fuck harder, love deeper 1.

Sziasztok! Meghoztam az új történetem legelső részét. A Játsszuk el, hogy tetszel folytatása is 2-3 héten belül kikerül, igyekszem utolérni magam. :) Addig is jó szórakozást kívánok ehhez a kis sztorihoz, fogadjátok szeretettel. Ha tetszett, kérlek csillagozzatok, kommenteljetek. Hétvégén hozom a folytatást, ha szeretnétek ;)

************************************

H. 21:03

Volt már olyan veled, hogy úgy tűnt, látszólag minden rendben, a nap reggel csak miattad kelt fel, mégis úgy érezted, hiányzik valami? Egy kedves tárgy, egy szeretett személy, vagy csupán az, hogy érezz valamit, amikor egy bombázó a nyakadat rágcsálja a szilveszteri buliban? Ginát – igen, pontosan az volt a neve, mint a partidrognak –, délután szedtem fel egy bárban, ahová a haverokkal mentem bemelegíteni az este előtt. Szinte védjegyemmé vált, hogy a partikat lány nélkül kezdem, de mindig van társaságom, amikor eljön az ágybabújás ideje. Szerintem mondanom sem kell, hogy a város legjobb csajaival nem azért fekszem be a paplan alá, hogy aludjak. Sőt, elég ritka, hogy egyáltalán az ágyig eljussunk. Az meg még megdöbbentőbb, ha a saját párnámon terül szét valami hosszú hajzuhatag – persze a sajátomon kívül. Az alkalmi szexeknek nem ott van helye. Inkább a fal mellett, a házibuli kertjében, vagy egy szórakozóhely mosdójában. Most a buli kibaszott közepén ücsörögtem egy kényelmes, ám ódivatú kanapén, és Gina úgy mászott rám, mintha én lennék a lottó főnyeremény. Hosszú, műkörmös ujjai már megtalálták az utat a pólóm alatt a hasamhoz, és ha nem kapom el a kezét, régen eljutott volna délebbre is.

– Szivi, ne itt! – szóltam rá olyan kioktató hangsúllyal, mintha az apja lennék. – Mi lenne, ha hoznék neked egy pohár vizet? – emeltem fel ujjaimmal az állát, és megállapítottam, hogy szegény lány holtsápadt. Annyit vedelt délután óta, hogy félő volt, az ebédje az én nyakamban fog kikötni.

– Harry – nyöszörögte, és hajolt volna a szám felé, ha nem tartom el messzire magamtól.

– Nem Harry! Víz – mondtam neki szemforgatva. Ezzel sikerült kellőképpen összezavarnom, de legalább nyertem egy kis időt, hogy kicsússzak alóla. Gina úgy terült el a kanapén, mint a síkság, én pedig fejcsóválva konstatáltam, hogy valószínűleg mélyen fog aludni, mire visszaérek. A lányt teljesen a hasára, míg a fejét oldalra fordítottam, nehogy megfulladjon, ha mégis kijönne belőle minden. Szőke tincseit is kisepertem az arcából. A falra másztam attól, ha egy nő ennyire leitta magát már a buli elején, teljesen kiszolgáltatva mindenét a kéjsóvár férfiak kénye-kedvére. De nem volt szívem magára hagyni. Nagy léptekkel törtem át a tömegen, hogy a bárpulthoz jussak. A barátaimat ott találtam, de ezen már meg sem lepődtem. Liam hatalmasakat ásítva támasztotta a pultot – folyton elálmosodott a sörtől -, míg Niall megállás nélkül mesélt neki valami középiskolás sztorit.

– Egy pohár vizet kérnék – mondtam a pultosnak, mire Niall úgy nézett rám, mint akinek elment az esze. Szőke haja egyenesen az ég felé meredezett, és kipirult arcát látva rögtön tudtam, hogy nem az első felesét issza.

– Hazza, minden oké? Netán beteg vagy? – érdeklődött. Erre már Liam is felhorkant, és a mosolyát a söröspoharába rejtette, miközben ivott egy kortyot.

– Nem nekem kell – feleltem szúrós tekintettel. – Gina rosszul érzi magát.

– Túl sok Ginát vett be? – kérdezte Liam halkan kuncogva, és újra megállapítottam, hogy nekem vannak a legidiótább haverjaim.

– Lehet, hogy éjjel egyedül bújsz ágyba – jegyezte meg a szöszi.

– Inkább, minthogy a hányásában ébredjek – feleltem, és végre megkaptam a pultostól, amit kértem. – Amúgy meg... – kacsintottam a kis Niallre –, szeretnél te az én helyemben lenni.