-Egy senki vagy, nem kellesz senkinek! Mert mindenkinek jobb nélküled! - üvölt apám miközben én a sarokban próbálok egyre kisebbnek tűnni. Könnyeim megállíthatatlanul folynak végig az arcomon, és a légzésem is egyenletlen.
Megragad a csuklómnál fogva, és elkezd rángatni. A könnyeimtől semmit se látok, csak arra eszmélek fel, hogy valami kemény éri a fejemet, és annak hatására fájdalmasan felnyögök.
A könnyeim eddigieknél is jobban kezdik égetni a szemem.
Szédülni kezdenék, de mielőtt elájulnék hatalmas fájdalmat érzek az alkaromba,majd a sötétség magával ragad.
Sziasztok!
A történet nem valós, minden visszajelzésnek örülök, a további részekhez jó olvasást.
YOU ARE READING
Kívülről tökéletes
Teen FictionSoha nem gondoltam volna, hogy így megtud változni egy ember. De ez lehetséges. Egy kedves, törődő személy, mehet át egy olyan átalakuláson, ami teljesen a személyisége szögesellentéte lesz ezáltal a történés alapján. Az én édesapám, (ha egyáltalán...
