Logan x Léna

Our story

Part I

Léna még elég kómásan lépett be a kávézó ajtaján, páran üdvözölték, nekik oda intett egy álmos mosoly kíséretében. Tegnap nem sokat aludt, megint olyan nap volt, mikor nagyon nehéz volt féken tartania az erejét, így történt, hogy amikor egy kicsit bealudt a következő pillanatban 1908-ben volt egy erdős, havas részen, szemmel láthatóan egy lakatlan részen. Lassan elindult amerre a megérzései vitték, leginkább és legtöbbször szeretteihez köthetően vitte el őt az ereje, és nagyon ritkán történt meg, hogy nem tudta szabályozni. Ahogy haladt előre ropogott a lába alatt a hó, és majd megfagyott, bármit megadott volna azért, hogy végre valami meleget találjon. Az is megfordult a fejében, hogy nem keresi meg az okát annak, amiért itt van és szimplán visszamegy a maga idejébe 1983-ba, ahol legalább meleg van. Ahogy tovább zsörtölődött megütötte a fülét, valami apró nesz a jobbjáról, így arra vitte tovább az útja. Lelassította a lépteit a papucsa már rég átázott és nem érezte a lábujjait. A fák között fényt látott, valaki tüzet rakott. Léna meggyorsította a lépteit, már az se érdekelte, ha egy vérszomjas gyilkos az, akkor végre tényleg haza mehetne legalább, bár sejtette, hogy az ereje nem hozná egy gyilkoshoz. Ahogy közelebb lépett és már csak egy fa választotta el attól, hogy meg lássa ki is ül a tűznél, az alak felállt, jól kidolgozott izmos férfi volt, igen sok szőrrel megáldva, és egy igen állatias tekintettel. Bár félig háttal állt Lénának, kivette a mozgásából, hogy a férfi hallgatózik és mintha szagolgatná a levegőt, Léna levegőt sem mert venni, az alak lassan megfordult és egyenesen Léna szemeibe nézett, Léna lélegzete elállt, és a férfié is. Ki tudja mennyi ideig álltak így, a férfi állatias kinézete és viselkedése ellenére a szemében volt valami emberi, ahogy megmozdult, Léna egyből észhez tért és amilyen gyorsan jött visszament a jelenébe. Másodpercek alatt a kedvenc székében találta magát a kandallóból áradó meleg által jól befűtött szobában. Ám Léna egyszerűen lefagyott, nem tudott másra gondolni, beleégett az agyába és egyfolytában a szeme előtt lebegett a férfi szeme, tele vadsággal, fájdalommal, méreggel és bűntudattal. Léna ezeken túl látva mégis meg látta az embert, a kétségbeesés, bizonytalanság és a vágyakozás félreismerhetetlen jeleit a szemében. Az incidens után, nem tudott jól aludni, folyton ezen rágódott, újra-újra és feljött a férfi arca és vad tekintete.

Így történt, hogy másnap, mint egy mosott szar, akin háromszor legalább átment az úthenger, ment be a kávézóba. A kávézó már réges-régen a családja tulajdonában állt. Mivel szülei meghaltak és testvére nem volt, így Léna vezette. A családja mindig is jó hírnévnek örvendett így, sokan szerették őt, így nem volt soha panasza, mert mindig sok vendége volt. Legalább három kávé és egy 10 perces szundi után Lénának egészen visszajött az élet kedve, és így délután már ő állt a pult mögött és szolgálta ki a vendégeket. Ahogy épp beszélgetett az egyik kedvenc vendégével, nem is vette észre, hogy az üzletben halkabb lett a susmogás és, hogy egy magas, szikár alak lépett be a boltba és tartott Léna felé. Ahogy odaért megköszörülte a torkát így Léna is rájött, hogy igazából dolgozik, elnézést kért a vendégétől és az idegenhez lépett, ahogy felnézett egyből felismerte a tekintetét, ám a másik szempár bár érdeklődve nézett rá, de nem ismerte fel.

Part II

Léna fordult egyet az ágyban, annak reményében, hogy fázós lábát neki nyomhatja Logan meleg lábainak, de csalódottságára az ágy másik fele már üres volt. Félig kinyitotta szemeit, hogy kikukucskáljon és konstatálja, hogy Logan már egy ideje felkelhetett, bizonyítékként szolgált a bejövő kávé és szivar jellegzetes illatának keveréke. Gyorsan magára kapta Logan egy szanaszét hagyott pulóverét és elindult megkeresni, a konyhában nem volt. Léna a bejárati ajtót nyitva találta így arra vette az irányt. Logan a stég végében állt és nézte a messzi tenger hullámait, Léna csak az arca egyik oldalát látta, de az nyugalmat és kiegyensúlyozottságot árasztott. Léna odaérve átölelte hátulról és arcát belefúrta Logan vállába.