Kérdéses helyzetek

62 7 1
                                    


Jó sok jutott nekem az ilyenekből.

Negyedik közepén,szolfézs előtt (vagyis egy pénteki napon) a menők szokás szerint összegyűltek dumcsizni. Én rajzolgattam,a legjobb barátnőm valahol a közelben beszélgetett valakivel. Szépen lassan azonban mindenki odagyűlt a sarokba,kivéve engem,és egy Vivi nevű lányt. Mi csak jóval később vettük észre, hogy kimaradtunk valamiből.

A csapat (majdnem az egész osztály) nekiállt lelkizni. Kicsit rosszul esett, hogy mi lettünk a kiközösítettek,akik nem tudhatnak soha semmit,de amúgy is hozzá kellett szoknom ehhez az érzéshez ebben a közegben.

Szomorkás hangulatomat növelte, hogy a legjobb barátnőm is ott parádézott,és még csak nem is szólt.
Ketten maradtunk Vivivel,és jól kibeszéltük az idióta osztálytársainkat,és végülis egész jól elvoltunk.

Persze Ádám nem hagyhatta szó nélkül a helyzetet:
-Gabi néni  (a botrányos délutánosunk),most lelkizek először, de nagyon jó!-kiáltotta a terem másik végéből. Hát gratulálok fiam,ameddig nem idegesítelek,és nem vagyok a közeledben,biztos nagyon jó lehet...

-A lányok túl hangosan beszélnek,és  zavarnak minket!-itt ránk gondolt a Vivivel,mikor tök halkan beszéltünk.
"Hát fogják csak ők be a szájukat!"-gondoltam magamban. Mi az,hogy még nekik áll feljebb? Nevetséges.

A vicces az volt az egészben, hogy a barátnőm azt mesélte nekem,hogy kifejezetten hiányolt a beszélgetesből Ádám. Ez azért elég valószerűtlennek tűnik. De akkor meg mi okból hazudott volna nekem?
Egyébként a barátnőmmel aznap kibékültünk,de én még sokáig nehezteltem rá emiatt.

Nyáron családi nyaralásként elmentünk Zamárdiba,nem sokkal a Balaton Sound után.
Nagy mázlim volt, mert Ádámék a családjával eljöttek egy napra,és nagyon örültem neki,hogy végre van lehetőségem kettesben beszélgetni vele. Mert ugye a suliban hozzám se szólt,csak ha véletlen a padtársa lettem.

A Balatonban úszkáltunk,meg üldögéltünk a felfújhatós matracokon,és beszélgettünk. Az öcsém szerencsére aludt a parton, ami elég nagy ritkaságnak számított. Tényleg mázli volt,hogy nem volt ott,mivel az első percben kikotyogta volna,hogy tetszik nekem az Ádám.

Sokat dumáltunk a sulis pletykákról.
Az egyik az volt,hogy Ági el fog menni ötödikre egy másik suliba. Persze én majd megőrültem a boldogságtól,hogy erre van esély. Megkérdeztem Ádámot, hogy igaz-e,és azt mondta,hogy az.

Nagy nehezen elmondtam neki,hogy az a pletyka járja az osztályt,hogy szerelmes belé Ági (miközben járt egy másik osztálytársammal,aki ráadásul tetszett a legjobb barátnőmnek. Durva,mi?),és hogy Ádámnak is tetszik Ági.

-Facebookon írta meg nekem,hogy el fog menni,és hogy mennyire sajnálja.-mondta Ádám.
Mikor látta,hogy nagyon örülök ennek a hírnek, csak ennyit mondott:
-Én amikor megtudtam,azonnal örömcsirke táncot táncoltam-mondta,majd megvonta a vállát. Igen,ez a sráctól teljesen normális volt.

Beszéltünk még picit a lányról, és lejött,hogy egyáltalán nem bírta. Ami azért vicces, mert sokan hangoztatták, hogy mennyire szerelmes Ágiba.

Köztük egy másik legjobb barátom, aki cserkészetre járt, akárcsak Ő. Azt mondta, hogy sokat szoktak beszélgetni, és Ádám mondta, hogy tetszik neki Ági. Persze hozzátette a barátom,hogy nem akar azzal megbántani, hogy ezt elmondja. De mindezeket olyan magabiztosan mondta, hogy finoman szólva nem bírtam ilyenkor. Sosem mondta nekem,hogy lehetne bármi esélyem Nála, sőt. Ami azért kicsit bunkó dolog egy állítólagos baráttól,ha belegondoltok.

Szóval megint felmerül egy kérdés: Tetszik neki ez a "csodálatos" Ági,vagy sem? Sajnos erre sem kaptam pontos választ soha.

Reménytelen Szerelem Where stories live. Discover now