Prológus

44 3 0
                                    

A nevem Aria Montgomery és nem, nem a Hazug Csajok Társaságából. 23 éve boldogítom Holmes Chapel, illetve London lakosait, és az emberek többsége-legalábbis akiket ismerek-jobbára kedvelnek.

Pontosan egy nappal és tíz órával születtem a híres Harry Styles után, ráadásul egy kórházban. Ez úgy hangzik, mintha egy őrült rajongója lennék, pedig nem éppen. Azaz nem annak a Harrynek, aki híres. A szüleink még a kórházba ismerkedtek meg, így egészen 16 éves korunkig szomszédok voltunk. Végig mellette voltam az XFaktor alatt, sőt nővérével, Gemmával és minden "itthon maradt" családtaggal tökéletes a kacspolatom.

Hogy Harryvel miért nem vagyunk már legjobb barátok?
Egyszerű, míg az első turnéjukon is végig kísértem őket, szépen lassan egyre kevesebb időt töltöttünk együtt. A This Is Us premierje után, pedig többet nem keresett. A többiekkel továbbra is chateltem, sőt Niall még vakációkra is hívott minden évben. Zaynnel miután kilépett megbeszéltük, hogy jobban járnánk, ha a konfliktusok elkerülése érdekében kevesebbet beszélnénk, így vele azóta csak szülinapra meg névnapra küldünk üzit, plusz ha valahol összefutunk, akkor leállunk dumcsizni. Liam és Louis is jófejek maradtak velem a Harrys ügy után, így néha, amikor pont egy városban vagyunk, akkor össze-össze szoktunk ülni kávézni/teázni. Niall három hónappal Harry "eltűnése" után kiderítette, hogy Taylor utasította arra, hogy ne legyünk többé barátok. Gemma is és Anne is eléggé felháborodtak, amikor meghallották, hogy mit történt, de az én kérésemre annyiban hagyták a dolgot és habár szinte minden napomat náluk töltöttem, amikor Harry hazajött, akkor volt olyan, hogy két hétig még beszélni se nagyon tudtam Gemmával.  Ezek az időszakok néha nagyon megviseltek, így tavaly az őrült legjobb barátnőm(igen, Gemmáról beszélek) talált nekem egy lakótársat. Emily Wilson, a két sarokra lévő pékségben dolgozik, viszont a szülei a város másik végében laknak, így az én kiadó fél lakásom neki pont tökéletes volt.

Miért nincsenek a szüleim abban a házban ahol én, úgy hogy egyszer sem költöztem?

18 éves koromban egy autóbalesetben életüket vesztették. Mindketten a helyszínen haltak meg, házassági évfordulójuk miatt voltak Párizsban és a reptérre őket kiszállító taxiba oldalról belejött egy kamion. A sofőr sem járt jobban, habár ő az életét megtarthatta, de csak úgy ahogy. Hiszen milyen élet az, hogy 0-24-ben ápolóra szorul, mert még a mosdóba sem tudsz egyedül kimenni. Emellett azzal a tudattal is együtt kellett élnie, hogy két ember az ő taxijában halt meg. Persze én, mint a jól nevelt gyerek elutaztam oda, beszéltem a sofőrrel, arról, hogy nem hibáztatom.

Az utolsó előtti említésre méltó téma:a PASIK

Nem voltam még igazán szerelmes. Volt már párkapcsolatom, de nem éreztem még azt, hogy "Úristen, eldobom az agyam ettől a pasitól!".

Munka/tanulmányok:

Jelenlegi a londoni művészetire járok, grafikus képzés✋✋(*képzeld azt, hogy ez jazz kéz*)

Ennyit rólam

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 23, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Moments/H.S./Where stories live. Discover now