Volt egy fiú barátom sohasem feledem egy napon ismerkedtünk össze de csak úgy mondva haverok voltunk.
Egy szép nyári napon elmentünk sétálni . Közben míg őt vártam egy kávézóban addig kikèrtem a menüt is szóval megérkezett addtunk egymásnak egy egy puszit persze az arcra ès megittuk megettük amit kikértem ès feláltunk az asztaltòl és elindultunk az erdőbe sétálni . Kifelé menet ettünk egy egy fagyit majd valami közbejött szóval hivták telefonon és akkor egy kicsit szarul esett az anyukája volt az a húga beteg .
Így szólt hozzám .
Boccs mennem kell ne haragudj !
Jó oké persze menjél nyugottan .
Nem haragszol ?
Nem mondtam de egy kicsit mèrges voltam hogy itt hagy de most nem baj .
Bíztos ?
Bíztos !
És így történt az hogy ott hagyott magymban .
