History

Part 5

Kicsit gondolkodtam, hogy húzzam az agyát. 

-Hát úgy sincs itthol senki szóval gyere.-mondtam. 

-Szóval ha itthol lenne valaki akkor nem hívnál be?-durcizott be. 

-Nem mert különben apám a légpuskályával lőne ki a házból.-mosolyogtam.

-Jobb ha akkor jövök amikor nincs itthon apád.-nevetett édesen. 

Miii nem ilyenekre nem is szabad gondolnom. 

Kiszáltunk a kocsiból a zsebemből elő kerestem a kulcsot és kinyitottam az ajtót és bementünk. 

Lehuzakodtunk az előszobába és bementünk a konyhába. 

-Kérsz valamit?-kérdeztem.

-Igen egy kis narancs levet.-válaszolta. 

Kivettem a hűtőből a narancs levet és kiöntöttem 2 pohárba. 

-Tessék.-nyújtottam oda az eggyiket. 

-Köszönöm.-mondta és lehúzta egyből az egészet. 

Miután én is megittam a 2 poharat a mosogatóba tettem.

-Jössz a szobámba?-kérdeztem. 

-Persze.-mosolygott perverzül és megnyalta a száját. 

-Ahj nem úgy kell érteni.-nevettem. 

Felmentünk a szobámba és Harry egyenesen az ágyamhoz ment és ledőlt rá.  

Csak néztem aztán eszembe jutott, hogy átöltöznék valami kényelmesebbe. 

Oda mentem a szekrényemhez,kivettem belőle egy kényelmes adidas kis nadrágot meg egy fekete pólót. 

-Harry elmegyek átöltözni mindjárt jövök.-mondta neki.

Végre felült az ágyamról. 

-Felőlem öltözhetsz itt is.-nyalta körbe a száját. 

Válaszképp kecsesen felemeltem a mutató ujjam. 

Bementem a fürdőbe és magamután kulcsra zártam az ajtót,biztos ami biztos. 

Átöltöztem végre... Lemostam a sminkem. És csak bambultam a tükör előtt. Néztem magam, hogy milyen csúnya vagyok. Undorodom magamtól. Mielőtt elhánytam volna magam kimentem a fürdőből egyenesen a szobámba. 

Harry a zongorámnál állt és nézte a rajta lévő képeket, elég vicces kinézettel. 

-Most tudod kire hasonlítasz?-kérdeztem nevetve.

-Nem?

-Egy széles szájú kisbékára.-nevettem még jobban. 

-Jó most haragszok rád, ne is szólj hozzám.-vágta be a durcit.

-Oké. Am azt akartam kérdezni,hogy ki jössz-e velem a kertbe,de ha nem akkor nem.-mondtam és kimentem a szobából. 

-Héj várj már.-szaladt utánam. 

-Nem azt mondtad, hogy haragszol rám?-kérdeztem felhúzott szemöldökkel. 

-Attól, hogy elmegyek veled a kertbe még nem azt jelente.-mondta mosolyogva. 

Miután beértünk a kis kertembe én rögtön neki álltam a rózsákat meglocsolni meg stb... 

-Wow ez gyönyörű.-csodálozott. 

-Tudom.-egóztam. 

Harry is beállt segíteni. Nos hát mit mondjak, eléggé béna az ilyesmibe. De még mindig utálom. 

Elkezdett csörögni a telefonom. A kijelzőn Evelyn neve villogott a másik legjobb barátnőmé. 

-Szia azt hittem, hogy már elfelejtettél.-mondtam szórakozottan. 

-Szi...szia áttudnál jönni?-kérdezte, de hallottam a hangján, hogy sír. 

-Persze nem sokára ott vagyok.De mi a baj?-kérdeztem aggódva. 

-Csak gyere át.-mondta és bontotta a vonalat. 

Gyorsan felszaladtam az emeletre és átöltöztem mit sem törődve azzal, hogy Harry hol van. 

Lementem a konyhába és Harry ott állt értetlen fejjel. 

-Ne kérdezz semmit csak vigyél el a barátnőmhöz. Kérlek.-néztem rá könyörgő szemekkel. 

-Gyere.-és gyorsan beültünk a kocsijába. 

Hamar oda értünk. Én megköszöntem és ő pedig elhajtott. 

Kopogás nékül mentem be a házba.Lehúztam a cipőm és egyenesen felmentem Eve szobájába. 

Amikor benyitottam barátnőm az ágyon összekuporodva sírt. 

-Eve.-rohantam oda hozzá.-Mi történt?-kérdeztem miközben Eve felült az ágyon. 

-Ta..ta..találkoztam vele.-kezdett még jobban sírni. 

-Mii kivel? Nem értek semmit.-néztem rá értetlen fejjel. 

-Találkoztam Betty apjával.-sírt.-Én felismertem, de sajnos ő is. Oda jött hozzám, de én elkezdtem szaladni. Utólért és megfogta a karom és nem engedte el. De valahogy kiszabadultam.-szorosan megölelt és a válamon sírt. 

-Most Betty hol van?-kérdeztem. 

-A szobájába.-mondta. 

-Megyek megnézem.-és kimentem a szobából. Jól ismerem Evelynt ilyenkor csak elmondja valakinek és aztán jobb ha magára haggyuk. 

Amikor bementem Betty szobájába ő az ágyon ült és épp Spongyabobot nézett. 

-Szia bogyó.-köszöntem neki mosolyogva. 

-Szia kekeeee.-rohant oda hozzzám az 5 éves keresztlányom. 

-Nézel velem mesét?-kérdezte izgatottan. 

-Persze.-leültem az ágyra és ő pedig az ölembe. 

Valyon kilehet az apja? Tőle örökölhette a jég kék szemét? 

5 éve Evelynt megerőszakolta az állítólagos barátja akit senkinek sem mutatott. Egyszer átjöttem, hogy meglepjem, de a nappaliba találtam ruha nélkül. Kihívtam a mentőt, de azt mondták,hogy nem kell bevinni mert csak megerőszakolták. 

Egy hónapig nem szólt senkihez és alig evett. Aztán elvittemorvoshoz aki megállapította, hogy terhes. Akkor mindössze 18 éves volt. Sokat gondolkodott, hogy elvettesse, de arra a pontra jutott, hogy megtartsa a gyereket mert élete szerelmétől van.  

A terhességi idő alatt végig vele voltam mint most is.