"Nem csak én,Amber és Liza is ott volt,konkrétan az ő ötletük volt" Mondta, mire a két lány gyilkos szemekkel nézett a fiúra. "AZONNAL KÉRJENEK ELNÉZÉST!" "Felesleges,tanárnő,én nem haragszok" Mondtam,és összeszedtem a cuccaim maradványait,majd a táskámat,ami szinte ázott a tintában. 'Ezt még meg emlegetitek'gondoltam magamban,egy vigyorral az arcomon. Nap végére (mint minden diák) hulla fáradt lettem,és örültem hogy hazamehetek. Várjunk csak...ott a két ribizli! "Lányok!!" Kiáltottam oda nekik. "Van kedvetek átjönni?" Amber és Liza összenézett egy pillanatra,majd bólintottak. "Akkor mire vártok? Gyertek!" "Oké"mondták egyszerre,egyhangúan.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
(A házunk) Mire hazaértünk,bevezettem őket a konyhába. "Kértek valamit?" Kérdeztem unottan,mire ezt kaptam válaszul" két kávét hozzál,de most,és még meleg legyen! "Ez után egy 'mit képzelsz te magadról'pillantást vetettem Lizára és Amberre. De ők nem rám,hanem egymásra néztek. "Hozom" mondtam,majd kimentem a konyhába,előkerestem két csészét,beleöntöttem a kávét,amit utána megízesítettem,és kivittem. "Hé,de ez jég hideg" mondta Liza miközbe megfogta a csészét. "És nincs benne elég cukor" szólt Amber,miközben kiköpte a kávét,ami az asztalra ment. 'Kezd elfogyni a türelmem' gondolkoztam,majd megláttam a konyhakést...'mi lenne ha-NEM! nem tehetem! "KÉSZ VAN MÁR AZ A KÁVÉ?!"üvöltötték. Majd meg ragadtam a kést,és elindultam a nappali felé,és ahogy beértem,a két lányon a félelmet fedeztem fel. Először szépen becsuktam az ajtókat,hogy ne tudjanak menekülni. Amber odafutott,és párszor bokán rúgott...mire én elkaptam a karját és elvágtam a torkát. Azonnal meghalt. Liza odafutott a barátnője holttestéhez"te szörnyeteg!megölted!" Közelebb léptem"szeretnél utána menni?" Persze költői kérdés volt. Odamentem,és őt is kinyírtam. Hirtelen észhez tértem,hogy mit is műveltem....gyorsan beleraktam a két lányt egy-egy kukás zsákba,majd kicipeltem őket az udvarunkra,majd mind kettőt elégettem. Befutottam,és összetakarítottam. (Felhívtam Szledet hogy jöjjön át,mert beszélni szeretnék vele) Mikor átjött,elmeséltem mit műveletem. "Te aztán nem vagy semmi" mondta nyugodtan. Egy ideig kínos volt megszólalnom,de végül sikerült "hogy mi?" Kérdeztem értetlenül. Majd megismételte a mondatát. "Ez komoly??" Kezdtem "Megöltem két embert,és te így fogod fel??" Kérdeztem kicsit idegesen. "Igen,így...de csak ha ennyit szerettél volna,akkor megyek" "Várj"kiabáltam utána"hogy tudom kiszedni az asztal terítőböl a kávét?" Szled csak sóhajtott,és elment. --este-- Vacsora közben azon agyaltam,hogy hogy voltam képes ölni. 'Most már jobb lett' szólalt meg egy hang a fejemben. 'Légy büszke magadra' meg ehez hasonlók. Nemár,még a végén én is pszichopata leszek,és az nem kell. Majd befejeztem a kajálást, le mosakodtam,átöltöztem, és elmentem aludni. "Dehát így nem lehet!!!" Pattantam fel. Lementem a konyhába inni,majd visszatértem a hejemre. Majd végül elaludtam /Toby szemszöge\ "Elaludt,gyertek srácok" mondtam Masky -nak és Hoodie-nak. Mikor felértünk a szobájába,'sikeresen' felkeltettem. /Alexa szemszöge\ Hirtelen arra keltem fel,hogy recseg a padló...'valaki van a szobámban'gondolkoztam,végül fel ültem "kik vagytok" pillantottam arra a 3 emberre,akik az ajtó előtt álltak. Az egyik,fehér maszkan,a másik feketében,és a harmadik csak az orráig takarta el az arcát,szemét,pedig egy sárga szemüveg fedte. "Én Toby vagyok" mondta a szemüveges. "Velünk kell jönnöd" mondta a fehér maszkos. "Oké oké,és miért?" Kérdeztem idegesen,már a baseball ütőm nyelét markolászva. " Csak gyere velünk" a fekete maszkos oda adott egy nagyobb táskát,gondolom,a cuccaimnak. Elkezdtem bepakolni a lényegesebb cuccokat,majd elvonultam a fürdőbe és átöltöztem,megfésülködtem. Mikor mindent elpakoltam, elindultunk.
Sziasztok! Itt is van a következő rész,remélem tetszik. (Ha így van,kommentbe jelezzétek)
