-Ne nézd már ilyen feltűnően, rá fog jönni, hogy róla beszélünk! -szólt rám a húgom.
A suli előtt álltunk, anyával kihoztuk Maddy-t a buszra, ami indul a gólyatáborba. Amíg anya az osztályfőnökével beszélt, mi szemügyre vettük a húgom osztálytársait. Éppen egy szembetűnően helyes srácot elemeztünk, akit talán túl sokáig is néztünk, mert egyszer csak felénk intett.
-Azt hiszem már rá jött. -szűrtem Maddy-nek a fogaim között.
-Nem hiszem el! -dünnyögte.
-Azt hiszem ide jön. -pillantottam át Maddy válla felett, a fiú irányába. Mivel az integetése után nem reagált egyikünk se semmit nem volt meglepő.
-Hali, Tyler vagyok, ti is jöttök a gólyatáborba? -kérdezte mikor odaért hozzánk.
-Ó, én már 11.-es vagyok, csak a húgomat kisértem ki. -magyaráztam, a húgom pedig csak csendben álldogált mellettem.
-Maddy vagyok. -szólalt meg végül.
-Van kedved velünk ülni a buszon? A srácokkal páran megbeszéltük, hogy egy helyre ülünk, hogy jobban megismerjük egymást.
-Persze! Mindjárt jövök. -mosolygott zavartan a húgom.
-Oké. -bólintott Tyler. -Hát akkor, szia! -intett nekem, majd visszament a többiekhez.
-Szia! -köszöntem vissza, majd a húgomra néztem, aki még mindig teljesen zavarban volt. -Látod, mondtam, hogy minden oké lesz! Imádni fognak. -mosolyogtam rá.
-Tök ciki volt az egész! -forgatta a szemét.
-Dehogy! Szerintem jó fej volt, hogy ide jött ismerkedni. Tuti bejössz neki. -vigyorogtam, mire felnevetett.
-Na, mi a nevetés tárgya? -jött vissza hozzánk anya.
-Semmi-semmi, Sasha csak hülyeségeket beszél. -legyintett a húgom. -Azt hiszem lassan mennem kéne a buszra. -nézett a többiek felé.
-Persze, menj csak Szívem! -mosolygott rá anya, majd magához ölelte. -Vigyázz magadra nagyon, és hívja ha oda értetek!
-Vigyázok nyugi. -mosolygott Maddy, majd elengedték egymást, és ezután én zártam a karjaimba.
-Írj majd, hogy mi a helyzet a lovagoddal, és minden nap részletes beszámolót kérek! -suttogtam, hogy anya ne hallja.
-Jó, de te is írj majd, hogy milyen volt a buli! -szorított magához.
-Öt nap múlva találkozunk Tökfej! Ne csinálj túl nagy hülyeséget! Szeretlek. -nyomtam egy puszit a hajára.
-Te se, és én is szeretlek, te gyagyás! -nevetett fel, majd elengedtük egymást.
-Érezd jól magad! -mosolygott rá még utoljára anya.
Maddy még visszaintett, majd felszállt a buszra, ahova már nem láttunk be a sötétített ablakok miatt. Megvártuk még elindulnak, majd mi is indultunk.
-Biztos nem akarsz velünk jönni vacsorázni? -kérdezte anya.
-Nem, tényleg menjetek csak ketten. -mosolyogtam rá.
-Hát jó. -húzta el a száját. Tudtam, hogy nem szívesen hagynak otthon, de úgy éreztem jót tenne nekik egy kis idő kettesben, meg amúgy is, nem érezném olyan jól magam Maddy nélkül.
Anya nem firtatta tovább a témát, inkább másról kezdett beszélni. Maddytől kaptam egy sms-t még mielőtt hazaértünk volna.
Maddy: Tyler mellett ülök...
YOU ARE READING
Something New /BEFEJEZETT/
Teen Fiction"-Sikerült bemutatkoznod. -dünnyögtem, de csak azt értem el, hogy nevetni kezdjen. -Ó igen, nem mindennap találkozik az ember ilyen csodás emberekkel, mint én. -mondta büszkén." "-Biztos nincs gáz? Nem tudom mi ütött belém, egyszerűen csak... -kezde...