Egy lány története

A buli

Mivel más választásom nem volt elkezdtem készülödni a bulira.
Egy vörös rászorulo ruhát és egy hozzá illő cipőt. 9 órára kész is lettem , pontt arra amire jött Tamara.
- Jól nézel ki de nem jobban nálam - mondta .
-Kösz. Mostmár eláruold milyen buliba megyünk?
-Dávidék rendezik és meghivtak hát nem nagyszerű?
-Minket ...ők?
-Igen ők minket.
Az anyukája vitt el minket.
Én kicsit izgultam mert nem szoktam bulizni járni és az is idegesített hogy pont ők pont minket hivtak meg .
Amikor bementünk a házba kicsit meglepődtem mert sokan voltak a buliban.
- Sziasztok! -köszöntek egyszerre Máté meg Dávid.
-Sziasztok! - köszöntünk mi is Tamarával.
-Örülünk hogy eljöttetek, reméljük jól fogtok szorakozni.
-Hát az biztos - válaszolta Tamara örömmel.
- Ennek örülök hogy így látod de a barátnőd úgy látom nem  annyira lelkes mint te. - mondta kicsi aggódva .
Én erre nem tudtam mit válaszoljak de szerencsére van egy megmentő barátnőm aki most is kisegített .
-Ő is örül csak még bele kell jöjjön a hangulatba- válaszolta Tamara helyettem .
-Akkor segítnk neki - mondta boldogan Máté és ezzel elragadtak minket és egyenesen a nagytömeg közepébe vittek be minket.
Tamarának ez nem volt gondd mert ő nagyon sok ilyen buliban vett részt de amint én mondta nem vagyok egy partiarc szóval nem járok bulikba sem.
-Kértek valamit inni ? - kérdezték
-Igen - válaszolta Tamara bolodgan.
-Én nem kérek semmit köszi - válaszoltam szerényen.
-Ugyan na csak egy puncsot nem lesz semmi benne igérem - erösködött velem Máté.
-Oké akkor legyen egy puncs. -válaszoltam .-és köszi.
-Máris hozzik a hölgyeknek.
Vajon miért pont minket hivtak ebbe a buliba és miért ilyen kedvesek velünk? - ezek a gondolatok cikáztak a fejemben mert egyszerűen nem tudttan elhinni hogy pont azzal a pasival vagyok egy buliban aki már régóta tetszik nekem ; és azt sem tudtam felfogni hogy ilyen kedvesek velünk.
Amíg én így gondolkodtam addig ők meg is hozták az italainkat.
-Tessék. Valami baj van? Oylan félenknek tünsz- kérdezte Máté.
-Ö .....Izé....nincs semmi csak elgondolkondtam.
-Semmi baj , de megtuthatom min gondolokdtál ilyen erősen? - kérdezte kiváncsian.
-Ö.....semmi különösről.- válaszoltam idegesen.
- Hát rendben . Jöszz táncolni?
Erre nem tudtam mit válaszolni mert nem fogtam fel mit kérdezett.
-Nah akkir jösz?
Tamara intette helyettem a választ.
-Ö ....igen, persze.