- Ariana Hamilton leszel újra a barátnőm?-kérdezte Cameron.
- Igen!-mondtam boldogan majd hosszasan csókolóztunk. Mikor szét váltunk gyorsan kezdtem felkapkodni a ruháimat és Cametonnak is odadobáltam a sajátjait.
-Most mi az kidobsz?-kérdezte szomorkodva de azért láttam a szája sarkában a pimasz moslyoját.
- Bárcsak!-sóhajtottam és beszáltam a játékba.- Csak engem jobban érdekel az öcsem mint holmi bájgúnárok.-mondtam majd felszaladtam a lépcsőn. A tetején megálltam és visszanéztem a srácra.
-mire visszajovok nekem fellegyél öltözve.-kacsintottam majd beléptem az öcsém szobájába. Ő az építő kockáival játszott.
-szia!-mondtam neki majd felkaptam és lementünk.
-Camejon! Te bántottad Ajianat? Mert ő csúnyán beszélt... És ... És olyan fircsa hangokat adott ki magából.-mondta Dave. Ere hirtelen felkaptam a fejem és a mindjárt elnevető Cameronra néztem.
- nem bántottam de majd egy 14 év múlva megtudod mi volt ez a kis játékunk.-mondta Cam és kivette a kezemből az öcsémet és leült vele a kanapéra. Odamentem melléjük.
- én is játszhatok veletek ilyet?- kérdezte.
- Öööö... Majd 16 évesen a csajoddal.
- Jó.-mondta keményen Dave.Ezek után nagyon jól elvoltunk majd megvacsiztunk és lefürdettem az öcsémet és lefektettem. Cameront oedig sikerult meggyozni hogy itt aludjon.
Sőt még ode is köktözik.Sziasztok!
Tudom ez most nagyon rovid de szntem nagyon vicces. A heten hozom a kovit es az sokkal hosszabb lesz es hat izgalnasabb.
YOU ARE READING
Képzelet/Cameron Dallas FF/
FanfictionAriana Hamilton vagyok 16 éves. Kanadában lakok és egy nagyon jó baráti társaságnak lehetek része. 5 lány, 5 fiú. Kalandos, esemény dús az élet de néga van hogy egy álom az egész... de aztán felébredünk és megoldjuk a problémákat. A képzelet csodákr...