Levelezés Pitonnal

Amikor a házi feladata úgy jött vissza, hogy több volt benne a piros javítás, mint az általa feketével írt szöveg, Harry elvesztette a türelmét. Piton „értékelése" után senki másnak nem nézett ki úgy a papírja, mint neki, és Harry biztos volt benne, hogy az övé sem rosszabb a többinél. Végtére is a Százfűlé-főzet volt a téma, ő pedig valószínűleg egyike volt annak a két diáknak az osztályban, aki már ki is próbálta a bájitalt (és az egyetlen, aki helyesen is alkalmazta).

Így hát közvetlenül az alá, ahol Piton azt írta: Ez nevetséges, Potter. A Százfűlé-főzetnek nincs takony íze., Harry odakanyarította, hogy: De igen, ha Monstróból származó részek is vannak benne., majd visszaadta Pitonnak.
És itt kezdődött minden.

Következő órán ahelyett, hogy a régi házi feladatos pergamenen folytatta volna, amelyen már túl sok szerepelt Piton gonosz megjegyzéseiből ahhoz, hogy ráférjen bármi egyéb ez alá: És pontosan mely részét nyelte le Monstrónak? Én úgy gondolnám, nincs egyetlen darabja sem, amit érdemes lenne megkóstolni. Ezt tényleg meg kellett volna magyaráznia. Ha tudtam volna, hogy Monstróról van szó, értettem volna a takony-utalást., Harry előhúzott egy újabb ív pergament a táskájából.

Házi feladatával együtt azt az üzenetet tette le Piton asztalára, hogy Ön most viccelt? Alig hiszem el.

Ez nem vicc volt. Monstro mely részét nyelte le, és mi okból érezte szükségét, hogy magára öltse a külsejét?

Nos, Piton már biztos nem keverheti bajba egy ilyen régi információval. Végtére is, Harry már nyolcadéves volt, épp most győzte le Voldemortot, és jó úton volt afelé, hogy auror legyen. Még Piton sem tudott volna ennek alátenni.

Gondolom, mivel örökös kémkedő vagyok, akinek mindent tudnia kell. Nos, ha ez ennyire fontos önnek, egy szál volt, a fejéről, és csak azért változtam Monstróvá, hogy megtudjam, Malfoy-e Mardekár utódja. Másodévben történt.

Következő nap az jött, hogy Malfoy? Még ön sem lehet ennyire együgyű, Potter. Ha Mardekár utódja egy Malfoy, akkor lemondok a Mardekár házvezetője posztomról. Azonnali hatállyal. Apropó, legyen óvatosabb a kifejezéseivel, kis híján rókáztam a gondolattól, hogy az a szál máshonnét is származhatott volna, mint Monstro feje. Nos, legalább már tudom, ki rabolta ki a raktáramat abban az évben.

Harry horkantott egyet, amikor elolvasta Pitontól a legújabb levelet. Hermione vetett feléje egy aggódó pillantást a dolgozóasztal másik végéből, de a fiú csak összehajtotta a pergament, és folytatta a főzést. Piton persze, hogy nem felejtette el az ellopott bájitalhozzávalókat, tehát ez nem volt meglepő, de ki gondolta volna, hogy a férfinak humorérzéke is van? Harry hirtelen késztetést érzett rá, hogy jobban megismerje Perselus Pitont. És az igazat megvallva, a titkos üzenetváltás még szórakoztatóvá is teheti a bájitaltant. Miközben főzött, Harry azon tanakodott, hogyan válaszoljon Pitonnak. Talán egy-két bók biztosítaná, hogy az üzenetek folyamatosan jöjjenek, ám az is lehet, csak azt eredményeznék, hogy leátkozzák a golyóit. Bármelyik is történjen, izgalmasnak ígérkezik.

Bármikor átjöhet a Griffendélbe. Nagyon jól beilleszkedne. Tudja, csak a legbátrabbak. Befogadjuk.

Harrynek nehezére esett visszatartania a vigyorgást, miközben beballagott másnap bájitaltanra. Már alig várta, hogy láthassa Piton válaszát. Amint elővette az üstjét, a pergamen meg is jelent az alján. Piton tudott pár trükkös varázslatot.

Maga tényleg megőrült, ugye? Griffendél? Még hogy beilleszkednék? Soha életemben nem „illeszkedtem be" sehova, úgyhogy ez biztosan nem történne meg a Griffendélben sem. Akárhogy is, talán azt hiszi, a háztársai elfogadnának, de én kétlem, hogy találnék egyvalakit is, aki igazán örülne nekem. Ismerem az erősségeim és a gyengeségeim, így aztán büszkén maradok mardekáros.