Azt hiszem beleszerettem...

2.

~Maddie~

Másnap reggel furcsa érzéssel ébredtem. Az új fiúval álmodtam. Nem értem mért van rám ilyen hatással. Ha elmegy mellettem szinte elájulok. Félek ettől az érzésről. Nem is kicsit.

Gyorsan elkészültem és rohantam a suliba végig kiabálva a házat hogy elmentem.

A szüleink keveset vannak itthon. Konferenciáról konferenciára mennek. Fejlesztik az orvostudományt.

Mikor kiléptem a házból a tesóm kocsija ott állt szinte előttem benne Nickkel. Fura. Nem ment el és megvárt.

Óvatosan beszálltam mellé az anyosülésre amit észre sem vett úgy el volt gondolkozva.

-Jól vagy?

-Hm? Mi?-kapta rám a fejét.-Hát te?

-Suli. Tudod ahol tanulunk.

-Marha vicces vagy.

-Mi van veled? Azt hittem elmentél. Mostanában nem vársz meg és én...

-Most sem tettem.-aucs!!-Csak elgondolkoztam és te itt teremtél.

-Kösz. Ez kedves. Min agyaltál ennyire? Nem szokásod.

-Tudod még kitehetlek a kocsiból hogy gyalog menj.

-Komolyan kérdezem Nick. Mi van?

-Az új srácon agyalok.

-Ugye..nem vagy meleg?-kaptam a számhoz.

-Hülye! Most már elég vagy gyalogolsz.-boxolt a vállamba.

-Jólvan. És mire jutottál?

-Rohadtul ismerős. Nagyon régről.

-Nekem is.

Rám nézett és kíváncsiság bujkált a szemében. Ha neki is ismerős akkor olyasvalaki lehet ez a srác akit mindketten láttunk.

-Hasonlít...-mondtuk egyszerre.

Nem az nem lehet!!!

Mindketten tudtuk hogy kizárt ezért sem folytattuk a mondatot. Hasonlítanak nagyon de mégis más. Csak felismernénk egymást, nem?

A tesóm végül elindította a kocsit és kigördültünk az útra. Végig csendben voltunk. Azt hiszem ennyi lesz köztünk a kommunikáció.

A sulihoz érve nagyokat nyeltem és próbáltam nem gondolni rá. De ez sajnos nem ment ráadásul pont láttuk őt is megérkezni.

Egyből kiszúrt és végig figyelt.

Tényleg rá hasonlít!

Megráztam a fejem és besétáltam az ismert épületbe.

Elena nem sokkal később érkezett és alig tudta magát átfurakodni a lány seregen akik várták az új diákunk.

Ahogy belépett felém vette az irányt.

Jó ég! Mit csináljak? Fussak el?

A lányok rám néztek Elena pedig először nem értette mi lett velem.
Aztán megjelent a tegnapi ebédes srác is egy monoklival a szeme alatt.

-Hey,baby. Sajnálom a tegnapot. Újra kezdhetnénk?-ekkor ért oda az újonc.

-Mi lett a szemeddel?

A két srác egymásra nézett majd a nagydumás elszégyellve magát megszólalt:

-A tegnap elég csúnyán viselkedtem és...