~Alone~

30 3 0
                                    

1 rész.

~Hétfő~
  7:00
 ●-Szeretlek! - sugta a fülembe, ekkor valami megszólalt. Az a fránya ébresztő.
      ... ●

  Épp az éjjeliszekrényhez nyultam hogy kapcsoljam le az ébresztőt, amikor anyu belépett.
   - Jó reggelt szívem! -köszöntött ünnepélyesen, ő bezzeg szabadnapos.
   - Anyuu csak ezt ne! -és a fejemet a párnámba temettem.
  7:15
 Betántorodtam a fürdőszobába. Ami akkor tárult elém amikor a tükörbe néztem... hát az borzalmas. Végtelen sok kóc és gubanc a hajamban. Az arcomon egy csík volt ami azt jelezte hogy a fél fejem mindjárt elkezd bizseregni jejjj, megmosásával próbáltam felfrissíteni a látványt, mikor láttam hogy bizony semmit nem segít következett a taktika. Elcsórtam anyám alapozóját és egy picit fellkentem az arcomra, hogy elfedje a pattanásaimat. Ezt követően egy bordobb árnyalatú rúzsót kentem a számra, egy kis szempilla spirál is jól jött. Most a hajammal foglalkoztam, szokásosan felkötóttem, tudniillik utálom kiengedve mert mindig a szemembe lóg. Kész is volt a reggeli rutin.
   A szobám fele vettem az irány és az alábbi ruházatot vettem fel, semmi extra:

    A szobám fele vettem az irány és az alábbi ruházatot vettem fel, semmi extra:

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

 7:30
 Indulásra készen kiléptem az ajtón. Kinnt már Octavia várt.
  - Szia csajszi! Alig várom hogy találkozzunk a többiekkel!!! -szökött a nyakamba.
  - Jó reggelt! Ja.. én is. - mondtam unottan.
   Kulloktunk egymás mellett a suli felé, amikor hirtelen megtörte a csendet.
   - Nem tudod? -kérdezte.
  - Mit is?
  - Hát.. izé, új osztálytársunk lesz. Tudod kii?
  - Nem, nem is érdekel. - valaszoltam.
  - Antonio. Egyenesen Londonból. Tudod ki ő? - válaszomat megse várva folytatta. - A legeslegcukibb, legeslegmenőbb, legeslegkedvesebb és mellesleg nem az a nagyszájú hanem visszafogottabb tipusú, és szingli is. - magyarázta feldobottan.
   - Nem érdekel. Te mégis honnan tudod milyen ha még nem is találkoztál vele ??? -ezt tényleg nem értettem.
   - Mindenki róla beszél. Csekkold face-n.
  Az út hátralévő részén beléptem a facebookomba és utanna néztem. Pffuu 1000 lájk a profilképére, tipikus kívül tökéletes belül 0.
   Amikor a suli udvarához értünk Octavia odament a többiekhez míg én egyből felmentem az osztályba. Tizenkettedikes lettem. Beléptem a terembe, mindenki egy pad köré volt gyűlve. Fogalmam se volt mi történik. Közelebb léptem és leültem a szokásos helyemre ami SZERENCSÉRE pont a tömeg elött van. Üldögéltem és vártam az oszit a helyemen, gözben hallgattam a zenét.
 8:00
   Mint mindig most is pontosan érkezett az osztályfönők. Mr Wallner, biológiát tanít. Ez a tanár elképesztő, a higgatságaból semmi nem tudja kizökkenteni.
   -Jó reggelt osztály! -ekkor mindenki felállt.
   - Jó reggelt kívánunk! -köszöntünk.
   - Nyilván ahogy látom mindenki összeismerkedett az új osztálytárssal.- mondta.
   - IGEN! -visitotta az osztály.
   - Én nem. - mondtam nyugodtan.
   - Gyere ide ki! - hívta Warner Antoniot.
   - Sziasztok. Antonio Blake vagyok. 18 éves. Londonból. -ennyivel be is fejezte és indult is a helyére.
   - Nem hallottam Mrs Wonderwall a köszönését! -méregetett a tanár.
   - Hadja tanár Úr, úgy látszik valaki bal lábbal kellt fel ma reggel. - mondta kimérten Antonio.
  - Szia... -vágtam hozzá.
  Az óra többi része annyival telt hogy mindenki elmondta hogy mit csinált a nyáron.
   - Osztály! -szólt a csengő után az osztályfönök. - Ma rövid program van mert gyűlés lesz, az órarend miatt. Hazamehettek.
  - Yees. -kiáltotta fel egyenkét mindenki és örjöngve szedték a lábukat az ajtó felé.
  Csak én és Antonio maradtunk az osztályban.
  - Csajszi! -kiáltott kintről Octavia. - Gyere már!! -ordított.
  - Hagyd csak én majd haza kísérem. - szólalt meg hirtelen Antonio.
  - Anton, te csak menj a dolgodra! - küldtem a fenébe. - Egyedül is hazatalálok. -ekkor felkaptam a taskámat és utolsó elöttiként kileptem az osztályból és erősen becsaptam magam mögött az ajtót, éreztem ahogy utannam bámult.
   
11:00
 
 Senki sem volt otthon. Fogalmam sem volt hogy mit csináljak egyedül így hát elkezdtem a Vámpírnaplókat nézni. A nap további részén azon filoztam hogy Anton miért ilyen. Ilyen... közvetlen, rendes.
 
15:00
 
  -Szia Nora! -jött haza apu. Miután ettem sakkozunk?
  -Igeeen. Most kikapsz. Hehe -kacagtam. Hát igen apum volt az egyik legjobb baratom.

22:00

 A délután hamar elrepült két sakk játekot játszodtunk, hahaha egyett nyertem. Közben a holnapi napon gondolkodtam, mikor csipogott a telfonom. Egy üzenet jött. Feladó: ismeretlen:" Holnap gyere 15 percel hamarabb suliba. Jó éjszakát! "
  Ennyi állt benne.

 

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Dec 12, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

~ Így kezdődött MINDEN ~ Where stories live. Discover now