Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
SZATELLIT!
i.
két hete egy asztronauta landolt jimin bolygóján és azóta az újonnan érkezettet figyeli.
a legutolsó alkalom, mikor a föld egyik asztronautájukat kiküldte, már 2 éve volt. jimin nem tudja miért kezdtek újra érdekelődni a bolygója iránt. ez az űrhajós is ugyan azt tette, amit a többi: kutatást végzett a bolygón, mintadarabokat gyűjtött és megjegyzéseket írt a füzetébe. valami különlegeset is keresett, bár jimin még nem jött rá, hogy mit.
az űrhajós gyakran beszélget egyedül, és mikor nem adatokat gyűjt, vagy nem dolgozik az űrhajóján belül, akkor jimin látja őt kint lebzselni. az asztronauta szereti hajszálpontosan megállapítani a csillagokat, amiket a térképen lát vagy együtt énekel a zenével, ami a sisakja hangszóróiból szól. a végtagjai hosszúak és a gravitáció utálja őt, így nem mozog annyira zavartalanul, mint az utolsó űrhajós, de ezzel nincs semmi gond. jimin ettől még kedveli őt.
jimin megtudakolta, hogy a neve kim namjoon, mikor betört az űrhajójába. ez a namjoon fickó akkor épp kint bóklászott valahol.
egyik nap jimin a hajó ablakánál állt, és megtanulta, hogy namjoon-t figyelni vakítóbb, mint a napot. visszavonult, mielőtt namjoon megkérdőjelezhette volna azt, hogy ténylegesen látott valamit, vagy csak a fáradtság miatt képzelt be dolgokat.
ii.
jimin nem tud mesélni a gyerekkoráról, vagy arról miért ő az egyetlen faj a bolygón. viszont azt tudja, hogy van egy személy, akit namjoon mindenkinél jobban hiányol, és nem tudott tőle elbúcsúzni. az űrben utazás volt namjoon álma már tinédzser kora óta. sosem érezte magát annyira magányosnak, ha látta magakörül a csillagokat.
namjoon volt a harmadik ember, akit jimin valaha látott, ezért kevésbé érezte magát magányosnak.
iii.
namjoon arról szokott írni a naplójában, hogy úgy érzi nincs egyedül azon a bolygón. néha látja, hogy valaki átrendezte az űrhajó belsejét, vagy friss lábnyomokat lát odakint, amik nem az övéi.
a kép róla és jiminről mindig mellette van, de ettől csak jobban hiányzik neki a fiú.
bizalmasan osztja meg aggodalmait az állomással, akik csak azt mondják neki, hogy ne legyen nyugtalan. még csak egy hete maradt arra, hogy befejezze azt, amit elkezdett.
"ne hallucinálj, mint ő, namjoon." mondják, s talán az a legjobb, hogy nem látják az ökölbe szorított kezét. "így vesztettük el őt."
nem látja értelmét annak, hogy emlékeztesse őket az utolsó asztronautára, park jiminre, aki ismeretlen okok miatt tűnt el. két éve nyilvánították halottnak. namjoon fő küldetése nem jimin megtalálása volt, de ez is nagy szerepet játszott abban, amiért jelentkezett és elküldték őt oda.
a testet még nem találták meg.
namjoon úgy véli közel áll ahhoz, hogy megtalálja őt.
iv.
az érzelmek, melyeket akkor érez, mikor namjoonra néz, pontosan ugyan az, mint amikor egy hullócsillagot lát az égen, azon csodálkozva mennyire szerencsés, hogy a szemtanúja lett ama csodának.
talán namjoon az egyik.
v.
namjoon tudja, hogy egy bizonyos valaki őt figyeli és a tudta nelkül járt az űrhajóban.
tudta, hogy az elhagyott űrhajó, amit tegnap talált, az jiminé volt, csakúgy, mint a holttest, ami benne volt.
tudja, hogy az alak, aki előtte áll szkafander nélkül, tökéletes ember és érintetlen, az nem jimin. ennek ellenére jimin arca, teste, hangja...
a szemei teljesen feketék, üresek, kivéve az imádatot, ami bennük fénylik.
félelem fúródik namjoonba.
"ki... mi vagy te?"
jimin, a figura mosolyog.
"szeretlek." mondja s namjoon nem tud sikoltani.
vi.
az állomas próbálta namjoon-nal felvenni a kapcsolatot, de néhány nap után feladták. próbálták újrajátszani a hosszú terjedelmű videókamera felvételét, amit a sisakba rögzítettek, de minden fekete volt. látták, hogy az életjel egyenlő a nullával, és tudták, hogy halott, a küldetés pedig elbukott. újra.
nem küldenek több embert arra a bolygóra azokután.
namjoon magát nézi a leesett sisakja üvegében. mögötte egy másik test fekszik élettelenül.
ha átvinné őt a másik űrhajóba, akkor ő és jimin újra együtt lehetnének.
vii.
a figura azon gondolkodik mennyit kell majd várnia addig, míg a következő jön.
