Citrus

Hagyjuk ki az iskolát

Yuzu az asztal előtti tükőr előtt szobrozik lassan már vagy tíz perce ,de a szőkére festett haja sehogy sem akarja felvenni a szokásos formát, az utolsó pillanatban egy-egy tincs mindig önálló életre kel és kicsúszva a lány vékony ujjai közűl a leglehetetlenebb helyzetbe fixálja magát.
El fogok késni-szalad át a gondolat a fejébe ahogy mély sóhajjal erőssen koncentrálva próbálja megzabolázni a frizuráját.Enyhén kidugott nyelvel két centire a sík felülettől próbál meg újból valami ember formát varázsolni magából talán ezért nem hallja meg a szobába nyílódó ajtó és a lépések hangját.Halkan sikkant fel ahogy megérzi a dereka köré fonódó  lány vékony karjait,majd elvörösödve pillant rá a tükörből élénken megcsillanó gyűrűre amely Mei ujját diszíti.A diákelnök szorosan a hátához simul és szinte a nyakába leheli a szavakat:
-El fogunk késni-Yuzu önkéntelenűl is megborzong a kellemesen bizsergő érzéstől amely végig fut a gerince mentén.Olyan mintha a másik olvasna a gondolataiban és el is nyelné azokat.Elvörösödve nyel egyet és próbál nem a hátához nyomódó puha mellekre koncentrálni (elég kevés sikerrel).
Nagyon rég óta vannak együtt de még eddig nem csináltak mást mint ,hogy néha amikor nem látja őket senki megfogták egymás kezét vagy csókot loptak a másiktól.
De ez nem elég-a meleg bizsergés végig fut a testén-többet akarok Meiből... mert ez már nem elég.
Megfordul a másik lány ölelésébe kissé meghökken az arcán lévő heves érzésektől.A sötét szemek vággyal teli csillogásától és az arcára kiülő sóvárgás  keverékéből.
-Mi lenne ha ma ...nem mennénk iskolába?-nyel egyet. Tudja ,hogy Mei sose menne ebbe bele de nem várja meg a válaszát.Elösszőr csak óvatosan kóstolgatva ízleli meg a másik ajkait majd mikor kissé oldalra dönti a fejét bátorítást kap -már ha az annak vehető ,hogy a sötét hajú erőssen belemarkol a ingjébe-és elmélyíti a csókot.Egy hirtelen pillanatban azonban a vékony kezek erőssen tolják el maguktól a lányt aki meglepődve nyikkan fel:
-Nee...nem ..nem lehet-lihegi lehajtott fejjel ám a barna tincsei közűl kivehető ,hogy szinte lángol az arca-Yuzu,be kell mennünk.
-Nem tudok többé ellenállni...-suttogja riadt válaszként a lány.
-Ellenállni?-néz a másik szemébe a dökelnök ám válasz helyett a másik lány karon ragadja és kissé erőteljesebben  vonja közelebb magához.
-Nem tudok ellenállni neked Mei...én többet szeretnék belőlled mint napi egy csók...sokkal többet-Yuzu a szavai nyomatékosítása ként a lány vékony  iskolai ingje alá nyúl és a melltartó vonala alól indulva óvatossan végigsimítja a lány hátát a gerince mentén.Az érintésre önkéntelen nyögés érkezik válaszul.
-Yuzu...én-a vékony ujjak már az oldalát cirógatják-én szeretném csinálni veled....azt.
Az alig hallható szavaktól Yuzu arca is lángolni kezd.A szíve egyre hevesebb ütemben próbál kiszakadni a bordái mögűl ,hogy egyesűlhessen Meiével .A lány egy pillanatra megijed mert azt hiszi sikerűlni fog neki,de nem történik meg a szökési kísérlet.
Még sosem csinált ez előtt ilyet és sejtése szerint a másik lány sem.Mégis mintha ösztönösen tudta volna mit kell tennie.
Az ágy csak két lépésnyire volt tőlünk..két kecses rövid lépésre de mintha kilóméternek tűnt volna az út amit megtettek.Mei lassan ereszkedett le a bútor szélére kezeit összekulcsolta a lábán ,hogy elrejtse az izgatott remegést ám úgy döntött  ,hogy ez a póz mégsem olyan jó ötlet ezért inkább Yuzu kezeiért nyúlt és maga felé fordította a lányt.Most ő kezdeményezett:magára húzta a szőke hajút,és ritkán tapasztalt hevességgel vetette magát a másik ajkaira.Csókolta,marcangolta azt miközben a kezei belopóztak a másik felsője alá felfedezvén a lány bőrének puhaságát.
A fürge ujjak rátaláltak a melltartó apró csatjára és kisebb csatát vívva vele győztessen volták ki a lány ruhája alól a fölöslegesnek ítélt darabot.Yuzu kénytelen volt elszakadni a másik csóktól felduzzadt megyszínű ajkaitól:
-Ahrg ?.Mmmei-nyögte ahogy megérezte a másik apró meleg kezét amik a  melleit formázták óvatosan megmerevítve az amúgy is érzéken bimbóit.
(Yuzu sosem volt megelégedve a melleivel,túl gyerekesnek és kiforratlanul kicsinek találta őket de most kivételesen imádta ,hogy ezek az övéi..lehet nagyobbal nem élvezte volna ennyire a lány érintését).Válaszként Mei füléhez hajol és óvatosan beleharap majd apró puszikat hintve elindul a füle tövétől végig a nyakán  és megáll a kulcs csontja alatt és kissé megszívja az vékony szinte porcelán-fehér bőrt mire a másik lány artikulátlanul felnyög.
Ennek biztos ,hogy nyoma marad -gondolja kissé kábán,majd odadörgöli az orrát a nyaka hajlatához-nagyon jó illata van.
Yuzu kissé határozatlanul húzta át a barna hajkoronán a hófehér inget majd hagyta ,hogy a vékon anyag a padlóra érkezzen a melltartója mellé.Hirtelen minha nem jutott volna levegő a látványtól ami a szeme elé tárult.Hiába fürödtek már megszámlálhatatlan alkalommal együtt mindig lenyűgözték Mei vonalai melyek mintha tökéletesre lettek volna csiszolva.Minden egyes porcika,homorú és domború vonalt, vagy a gömbölyded mellekre feszülő melltartó..a lány  ellenállhatatlan vágyat érzett az iránt ,hogy végig simítsa-kóstolja a titkokat rejtő dimbes-dombos tájakat.
A másik lány közben bravúros technikával szabadította ki a saját ingjéből (Yuzu kissé megborzongott a testét érintő hüvős levegőtől) és apró meleg kezeivel felfedező útra indult végig simítva -borzongatva evvel a meztelen felsőtest minden egyes szegletét és jóleső melegséget sugározva a finom tapintású puha,hibátlan bőrbe.A lányok újra és újra visszatértek egymás ajkaihoz- mint mikor az oxigén vesztett búvár a levegőért tör a felszínre mi-és mint két elveszett fuldokló kapaszkodtak egymásba.Yuzu fürge ujjai már az alatta lévő lány szoknyája szélénél jártak mikor egy pillanatra elbizonytalanodik:
-Biztos ,hogy szeretnéd?-a másik válasz híjján az iskola címerével díszített egyennyakkentőért nyúl és óvatosan rácsavarva a kezére újabb csókcsatára invitálja a lányt.Mei nyelve mint egy magabiztos hódító úgy csússzan át a szőke szájába és hívja vad táncba az övét.A lány felbátorodva a szoknyáért nyúl és kis segítséggel lehúzza a földre száműzi azt is az egyre gyarapodó ruhakupac mellé (időközben lesimogatták egymásról a harisnyát,és Mei nyakkendője is fölöslegesnek bizonyult).Yuzu úgy gondolta nem lehet vörösebb ám tévedett amikor megérezte a szoknyájától megfosztani vágyó kezeket,parázsló arccal emelte meg a csipőjét ,hogy könnyebbé tegye a ruha fosztást.
-Gyönyörű vagy-suttogta Mei puha vállának ahogy gyengéden beleharapott, miközben a melltartó csatjával bajlódott.Már kezdte sírógörcs kerülgetni ám az utolsó utáni pillanatban a ruhanemű engedett a csábításnak.Újra visszatér az ajkakhoz csókot lopni ám a mozdulat közben a meglazult nyakkendő átcsúszott a fején és a kettőjük  össze ért orrán kötött ki.Egy meglepett másodperc után egyszerre nevettek fel a kis "bénaságon,, és evvel a nevetéssel megszűnt a  bennünk dolgozó izgatottság amitől egy egy óvatlan pillanatban megremegett a kezűk.Csak ők maradtak egymással szembe félelmek nélkűl tisztán,mély édes szerelembe fürdőzve.Mei bizonytalanul ám de újra átvette a vezetés a tétovázni látszó lánytól és magabiztosan helyzetet váltva ő kerűlt felűlre.Elöszőr csak simogatta a kellemesen puha combot majd lejjebb csúszva az ágylepedő szétnyitotta Yuzu lábait és közéjük térdelt.Előbb az egyik majd a másik combját csókolta végig a lánynak itt ott apró foltokat hagyva maga után.Majd puszit lehelt a vékony fekete anyagra amelyet másik oldalról  Yuzu szemérmesség már teljesen átnedvesített.Válaszként a tettére szégyentelen nyögést és egy vágytól egő bátorító tekintet kapott a párjától.Jobb kezével félrehúzta a falatnyi fehérnemű zavaró részét és újabb puszit hintett rá majd a nyelvével kényeztetni kezdte a nedvtől csillogó csiklókat.Yuzu nem bírta vissza tartani a hangját ahogy egyre mélyebben és mélyebben érezte magába Mei nyelvét.A csipőjét akaratlanul is megemelte az ágyról,hogy a lány jobban hozzáférjen még nagyobb érzelem áradatot okozva neki.Nem bírt betelni az érzéssel melytől remegni kezdetek a lábai.Ezt Meinek is meg kell tapasztalni-gondolta kábán egyetlen lélegzetvételek közepette szinte önkívüli mámorba úszva...
Ezen a reggelen a két lány közötti feszültség végre szikrát kapott és ténylegesen lángra lobbanó tűzként száguldozott az ereikben az egymással való kiteljesedés vágya.Az ,hogy ketten alkotnak egy egészet teljesen kinyilvánította a lepedőn összekulcsolt kezünkön lévő gyűrűpár melyen szelíden csillant meg az ablakból beáradó nap sugara.
Az nap tényleg nem mentek iskolába.