Amikor felkeltem szembe estem a valósággal miszerint Július van, mivel a szemembe vakított a tűző nap ami az ablakon keresztül beszűrődve az egész szobát felmelegítette.Iszonyat meleg van.És most biztos azt gondoljátok hogy mégis miért nem kapcsolom be a légkondit.Haha!Erről a mi kis Louis barátunk tehet.Szóval az egész úgy történt hogy tavaly annyira okos volt Lou hogy elkezdett a szobában focizni(amit a mai napig nem értek mivel van egy rohadt nagy kertünk és kapunk is van kint)és persze hogy lerugta a légkondit basszus.Szóltunk Imre bácsinak hogy javítassa meg, de ő úgy gondolta hogy inkább tanuljunk a hibánkból.Pontosabban Louis hibájából. Egyébként én örültem annak a ténynek hogy most csak egyedül Louis cseszett szét valamit.Na nem azért mert olyan köcsög lennék,hanem mert minden ami a házban elromlik aztért 90%-ban mindig Louis és én vagyunk a felelősek, és igazán jó dolog azt a tényt tudni hogy ezt most kivételesen nem én basztam el.
Épp kiakartam menni a szobaból a nappaliba.Mar épp megfogtam a kilincset és ekkor Niall berontott.
-Zsófiiiiiiiiiiii ébresztőőő interjúra megyüüünk!!!-csapta ki az ajtót amivel pofán csapott és sikeresen hátraestem.
-Ijjj,ez nekem fájt-szörnyülködött Niall a szája elé téve az öklét miután konstantálta hogy mi történt.
-Bazdmeg-mondtam ki amit elsőre gondoltam az egészről.Nagyon fáj a fejem.
-Mi koppant akkorát?- jött be Louis kérdőn a szobába.
-A fejem- vágtam fájdalmas arcot és Louis elkezdett kibaszott hangosan röhögni amitől már nem csak a fejem fájt hanem a fülem is.
-Ti meg mi a francot csináltok-jelent meg Liam is az ajtóban,majd mikor meglátott ahogy fekszek a földön és fogom a fejem elkezdett szakadni a röhögéstől Louissal együtt.
-Ez rohadtul nem vicces! Orvosi ellátásra van szükségem.-dramatizáltam túl a helyzetet.
-Niall, hívd az orvost erről ugyis te tehetsz-nevetett Louis.
-Oké - vont vállat majd kikapta a zsebéből a telefont és beütötte a mentő számát.
-Nem gondoltam komolyan-röhögtem én is a fiukkal együtt.
-Shhh, nem akarjuk hogy bajod essen-kacsintott rám Liam és egyértelművé vált számomra hogy ismét telefonbetyárkodni akarnak, és végre örülnek amiért van okuk is arra hogy felhívjanak vadidegeneket.Mint például egy orvost.
-Háló? Doktor úr?-szólt bele a telefonba Niall mosolyogva, miközben megjött Harry és Zayn is. Csupa lisztes fejjel.Ok... Meglátták Niallt ahogy telefonál vigyorogva és egyből levágták a szitut szóval ők is csenben és kiváncsian figyelték Niall és a Doktor úr beszélgetését.
-Á, Jó napot uram.Van egy kis gond.-mosolygott Niall majd kihangosította a telefont.
-Hallgatom-hallottuk meg a Doktor hangját.
-Szóval az a helyzet hogy van egy lány barátom akit véletlen fejbebasztam az ajtóval.De nagyon.Nagyon-nagyon.-próbálta Niall fokozni a történteket és végig rámvigyorgott én pedig vissza rá.A fejem még mindig fájt de kit érdekel, amikor itt van öt hülyegyerek körülötted (kettő csupa lisztes fejjel) akik mellett nem lehet nem nevetni.
Az Úr egy kicsit meglepődött Niall modorán de végül beleszólt a telefonba.
-Odaadnád neki a telefont légyszíves?-mondta a Doktor Úr.
-Hát az az igazság hogy nem nagyon tud beszélni a történtek miatt.-vágta rá Niall.
-Akkor megtudakolnád tőle hogy mit érez most?-kérdezte a doktor bácsink.
-Mit érzel-mondta Niall a telefon mikrofonját eltakarva nekem.
-Éhes vagyok-mondtam teljes komolysaggal a fiuk pedig felröhögtek.
-Éhes-mondta ki egyszerűen Niall a telefonba.
-Ez biztos? Ilyenkor ez nem megszokott tünet.-gondolkodott el az orvos a telefonba.
-Teljesen biztos Doktor úr-vigyorgott Niall, mi pedig a fiúkkal alig bírtul visszatartani a röhögésünket.
-Hát akkor ajánlok neki egy kis salátát vagy répát.-mondta a Doktor, Niall pedig elkezdett fintorogni velem együtt.
-Pacalpörkölt nem jó?-nézett a telefonra mosolyogva választ várva.
-Inkább az egészséges ételeket ajánlom de persze a pacalpörkölt is optimálisnak bizonyul-mondta az orvos nagyon furán,meglepődve.
Azt hittem el fogom magam röhögni és gyorsan a szám elé kaptam a kezem.
-Ó az nagyon jó, ki tudná nekem írni receptre uram?-röhögte el magát majdnem Niall.Itt már mindeki fulldokolt a visszatartott röhögéstől és egyikünk se bírta már.
-Sajnálom de nem kapható a patikában pacalpörkölt.-mondta a Doktor és kezdett érződni a hangján hogy kezd dühössé válni és ekkor Liam elröhögte magát majd gyorsan a szája elé kapta a kezét vigyorogva majd a telefonra nézett.
-Hát ez felháborító Uram!-mondta felháborodva Niall.
-Sajnálom, erről nem én tehetek.-értetlenkedett a Doktor meglepetten.
-Rendben, a megfelelő intézkedéseket fogom elkövetni ahhoz hogy minden patikában legyen pacalpörkölt.Viszhall, Doktor ötker.-nyomta ki Niall a telefont és mind a hatan egyszerre röhögtünk fel rohadt hangosan. Én annyira nevettem hogy azt hittem befogok pisilni.
-Ez rohadt nagy volt- mondta Harry a hasát fogva a nevetéstől tiszta lisztes arccal.
-Nektek meg miért lisztes a pofátok ?- röhögött fel Louis ujra.
-Sütöttünk nektek sütit-ugrott fel Zayn boldogan majd kiszaladt Harryvel a konyhába mi pedig utánuk mentünk.
Zayn kivette a sütőböl a sütit és mindegyikünknek vágott egy szeletet.
Louis beleharapott elsöként de a süti olyan szinten kemény volt hogy hallottuk ahogy koccant a foga a sütivel.
-Jézusom ti mit raktatok ebbe bele?-fogta meg Louis a fogát fájdalmad arccal.
-Hallod ezzel embert lehetne ölni-kopogtatta meg Niall az asztalon a sütit.És nem állt messze a feltételezése a valóságtól. Tényleg emberz lehetett volna ölni vele.
Harry és Zayn szomorúan néztek ránk és látszott rajtuk hogy tényleg meg szerettek volna lepni minket szoval megsajnáltam szegényeket.
-Hé én még nem kóstoltam meg-mosolyogtam rájuk ők pedig felcsillant szemmel mosolyogva és reménykedve néztek rám.
-Merész vagy haver-nézett rám rémülten Niall.
-Zsófi,.....-nézett rám Louis-Niall hívd ujra az orvost.-intézte végül Niallhez a szavait poénkodva.
-Inkább fogorvosra lenne itt szükség-nevetett Liam.
-Nem vagytok viccesek-durcázott be Harry, Niall,Liam meg Louis összepacsiztak röhögve.
-Ne foglalkozz velük,kostold meg-bókogatott Zayn.
Eküszöm féltem beleharapni.Felvettem a sütit a tálcáról és mivel foggal nem tudtam igy letörtem a sarkából egy kicsit és bekaptam.Olyan érzésem volt mintha kavicsokat rágcsálnék.Alig bírtam elrágni és iszonyat rossz ize volt.jézusom Harry ,Zayn...
-Isteni-mutattam fel a hüvelykujjam fajdalmas arccal és szerintem mindegyikőjük hallotta ahogy ropog a számban.Még szerencse hogy erősek a fogaim.
-Neked miből vannak a fogaid-tette fel Louis a költői kérdést Louis szörnyülködve.Niall és Liam pedig csak rendesen kiröhögték a szenvedésem.Mikor végre lenyeltem a falatot azt hittem vasdrótot dugnak le a nyelőcsövemen.
Harry és Zayn még mindig szomoruan néztek ránk majd amikor a hátuk mögé néztem megláttam a konyhapulton a... keményítőt. Felbontva.
-Ti raktatok bele keményítőt-kiabáltam rájuk rémülten.
-Mi?-ráncolta a szemöldökét Harry.
-Az nem keményitő -ment oda Zayn-hanem cuko-kapta fel a dobozt majd megnézte a másik oldalát amire keményítő volt irva.A másik oldalára amit valószinüleg ők láttak az volt írva hogy cukor,alkoholos filccel.
-Mi a f@sz-fogta meg a fejét Zayn,Harry pedig a az orrnyergét dörzsölte.
Liam,Louis és Niall visítottak a nevetéstől sőt Louis és Liam le is fordult a székről és ott fetrengtek a nevetéstől.
-Ti voltatok mi?-nézett Zayn szúrós szemmel rájuk.
-Aha-bólogatott Niall könnyezve a röhögéstől.
-Ezt még vissza kapjátok-nézett huncutul Harry rájuk.
-Az biztos- röhögött Zayn.
-Hé várjatok már!! Hát én megettem basszus!-mondtam és mind az öten egyszerre felröhögtek.
-Ha én megettem, nektek is meg kell ennetek.-vigyorogtam.
-Nem.-Mondták mind a hatan röhögtünk egyszerre fel.
-Hé várjatok már!!-ugrott fel Niall a nagy röhögéseink közepette.
