Bevallom kicsit féltem hogy vajon mi lesz mivel még sosem voltunk egy családnál sem de megkönyebülés volt hallani hogy végre kikerülünk abból a koszos árvaházból. A koszos árvaházból aminek sokat köszönhetünk mint például hogy még élünk. Szóval miután össze csomagoltunk kivittek minket a repülőtérre ahol segítettek becsekkolni majd mikor leadtuk a bőröndünket ők ott hagytak minket. Annál a kapunál ültünk ahol majd felszállunk, türelmesen vártuk hogy megnyissák. Amikor a kapukat megnynyitották a rádiókba is bemondtak hogy a Sydney járatra megkeszték a beszállást. A tömeg egy emberként rontott a kapuhoz. amikor a tömeggel áttvereketük magunkat leültünk a saját helyünkre, én Caleb mellett ültem,az ablaknál pedig egy idegen. Amily pedig Calum mellett szintén a középső és a szélső ülésen. Mivel először repültem az elején kicsit féltem, behunyt szemmel Caleb kezét szorongatva szálltunk fel a géppel. A repülőn mind a négyen elaludtunk. Arra keltünk fel hogy a rádióban bemondjak hogy kapcsoljuk be az öveket mert megkezdjük a leszállást. Amikor leszálltunk elmentünk megkeresni a bőröndöket. A bőröndjeinkkel együtt elindultunk a kapu felé és elmentünk megkeresni a kereszt szüleinket, nem volt nehéz egyből megtaláltuk őket mivel az árvaházban elmondták és meg is mutatták hogy hogy néznek ki. A hazavezető úton sokat beszélgettünk leginkább arról, hogy miket szeretünk, hogy milyen volt az élet az árvaházban, Valentína mesélt anyáról, hogy miket csináltak ők is kiskorúkban és, hogy mennyire fájt neki mikor megtudta, hogy a húga nem él többé. Apáról szinte semmit nem tudunk csak annyit amennyit az otthonban elmondták, hogy nagyon szeretett minket, féltett, és persze, hogy, hogy néz ki. Mikor megérkesztünk egy nagyon nagy ház elé én azt hittem ott esek össze. Nagy ház sok fa és a kertben egy medence.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Beléptünk gyönyörű előszoba, nyitott nappali mellette egy fallal elválasztott étkező és a túloldalon szintén tágas és nyitott konyha. A Dominikék megmutatták a szobáinkat a mi az emeleten található,sok sok ajtó van fent de a mi szobánk közvetlenül a lépcsővel szembe van a fiúké pedig mellettünk. Jó nagy szoba, két ágy, két íróasztal és hozzá külön fürdőszoba és a gy nagy gardrób. A fiúké szintén ugyan ilyen csak fiús. Emilével nekilátunk kipakolni nem tartott sokáig mert nem volt sok cuccunk csak néhány ruha.Mikor végeztünk úgy gondoltuk, hogy elmegyünk a környéken kicsit körbenézni. Él is kérckettünk és Dominik ászt mondta, hogy legkésőbb sötétedés előtt érjünk haza. El is indultunk és az utunk egy parkba vezetett. Leültünk egy padra és sokat beszélgetönk, egy kis idővel 2 lány jött oda hozzánk nagyon kedvesnek tűnnek. -Sziasztok ti ugye újak vagytok itt? kérdezték nagyon kedvesen kicsit fura volt mert mindíg csak azért jönnek oda hogy, gúnyolódjanak vagy az orrunk alá dörgöljék, hogy nekünk nincsenek szüleink. De ők nem. -Igen mi újak vagyunk, csupán pár órája érkeztünk meg a kereszt szüleinkhez. Válaszolta Calum szintén kedvesen. -Mi a nevetek? -Én Emily vagyok a tesóim Emma, Calum és Caleb. -Mind a 4-en tesók vagytok? -Igen ikrek. Válaszoltuk szinte egyszerre. -Hát az látszik. és erre mindannyian elkesztünk nevetni. -Nektek mi a Nevetek? Kérdeztem udvariasan. - Én Hanna vagyok- mondta a szőke lány -a barát nőm pedig Alison- mutatott a barna alacsony lányra. Még sokat beszélgettünk a végen telefon számot is cseréltünk elköszöntünk és indultunk hazafelé. Hazaérve finom illatok lepték el a házat, Valentína épp elkészült a vacsorával és szólt hogy menjünk enni. Az asztalnál elmondtuk, hogy hol voltunk, kikkel találkoztunk és, hogy miről beszélgettünk. -Gyerekek figyeljetek 1 hét múlva vége a nyári szünetnek és szeretnénk ha itt folytatnátok a tanulást. Mondta Dominik teljesen nyugodtan és végig Valentína szemébe nézett aki csak mosolyogva figyelte férjét. Mi négyen nem szólaltunk meg csak hevesen bólogattunk, egyik részem örült hogy a kor társainkal lehetek a másik részem pedig félt mivel meg sosem voltam sok ember közt és féltem hogy rossz szemmel fognak rák nézni. Mikor végeztünk a vacsorával Emilyvel segítettünk Valentínanak elrakodni. Miután elmosogattunk a fíúkkal együtt elköszöntünk a kereszt szüleinktől és elmentünk aludni. Mikor n felértem a szobába megmosakodtam felvettem a pizsamámat és bedőltem az ágyba abban a pillanatban el is nyomott az álom.
/sziasztok itt fog kezdődni a történet remélem tetszik. És előre is bocsi a helyesírásért. /
