Már 2018.-at írunk. Fél éve, hogy ebbe az új suliba kerültem. Fél éve, hogy Pestre költöztem, egyedül. De nem is akarok ezekről a dolgokról beszélni, inkább térjünk rá a lényegre. Noéminek hívnak, és rettenetesen beleszerettem a barátnőm (Zoe) szerelmébe. A neve Benedek (Beni), és az osztálytársam. Ami kibaszott szívás.
Semmi nem történt, egészen a mai napig. Unalmasan teltek az órák, egészen az egyik szünetig. Ugyanis, mikor Beni kiment a teremből, fogtam magam és odaültem a helyére, Gergő mellé. Beszélgettünk, aztán megjelent mögöttem Beni.
- Máris megyek. - mondtam és fel akartam állni, de megrázta a fejét.
- Maradj csak. - vont vállat, majd a mögöttünk lévő padra ült. Döbbenten visszaültem és a telefonomat kezdtem el nyomkodni.
Épp a facebookon kezdek el olvasni egy bejegyzést, amikor hirtelen Beni előre hajol, és a vállamra rakja az állát. Leengedek a telefonomat, mire a másik kezével utána nyúl, és a kezemmel együtt megfogja, majd ismét felemeli, hogy lássa.
Érzem, hogy alig kapok levegőt, annyira közel van. Ahol a kezemet fogja ott már szabályosan nem érzem.
Beletelik pár percbe, mire elhúzódik és elengedi a kezem is.
- Ez faszság. - mondja. Gondolom a facebook posztra utalva. De nem tudok most figyelni, ugyanis mikor elengedett, a vállamra tette a kezét, és elkezdte gyengén maszírozni. Beleborzongtam az érintésébe.
- Fáj? - kérdezte. Megráztam a fejem, mire folytatta. A csengő szakított el minket. Mikor befejezte a maszírozást, gyorsan megsimogatta, és megdörzsölte, ugyanis látszott a kézlenyomata a vállamon.
- Láttam jól el voltatok. - fordul hozzám Zoe.
- Csak beszélgettünk. - védekeztem.
- Persze. Két hátmasszázs közben? - dühös volt.
- Miért nem jöttél te is oda? - húzom fel a szemöldököm.
- Azért mert oda-vissza vagyok érte. Te is tudod. Nem állhatok csak úgy elé. - mondja.
- Miért nem? - nézek rá hülyén.
- Mert nem. Te se állsz oda a Gergő elé. - mondja vádlóan.
- Ő az exem. Persze hogy nem megyek oda hozzá. Mert nem szeretem. És nem akarok vele beszélni. De közted és Beni között nincs még semmi. Csak barátság. Nem is jártatok. És különben is Ő nem tudja, hogy bele vagy zúgva. - mondom.
- Akkor sem akarok. Milyen az már? - forgatja a szemét.
- Normális. - válaszolom egyszerűen.
A nap hátrelevő része nem volt izgalmas, így ne is szeretnék kitérni rá.
