A mágia világa

A városban

- Na ,meg is nézem mijen küldetések vannak. Hmm... van itt pár elég érdekes. Mondjuk ez itt jó is lesz.

              * Ez áll a papíron *
 
A küldetés a következő: el kell kísérni egy bárót a Klain kastélyból Frain városba ami közötti táv nem több mint 4 km.

    Fizetség: 3 000 $
    Küldetés nehézsége: D osztály

   Na ez jó is lesz elsőre. Nem tűnik valami nehéznek.
- Na ,választottál már valamit? - kérdi Kimberli.
- Igen. Ezt fogom elvállalni. Nem tűnik nehéznek. - feleltem.
- Ó ,azt tegnap hozták be ,úgyhogy még nem hiszem ,hogy levettek volna a fizetségből. - mondta Kimberli ,miközben nézegette a többi küldetést.
- Akkor megyek is ,hogy szoljak ,hogy elvállalnám ezt a küldetést. - mondtam ,miközben mentem kifele az ajtón.
El is mentem a recepcióra ,hogy elvállajjam a küldetést. Bekopogtam.
- Jöjjön be! - szolt a recepciós.
Bementem és letettem a papírt az asztalra.
- Ezt a küldetést szeretné elvállalni? - kérdezte unott tekintettel a recepciós.
- Igen. - feleltem magabiztosan.
- Rendben. Mi a neve? - kérdezte és közben egy kissebb varázskört rajzolt fel a papírra.
- Ayumi. - mondtam.
A recepciós megfogott egy tollal ,felirta a nevem a papírra ,és egy kis mágiával visszaküldte a feladónak.
- A küldetést holnap 7:00 kor a Klain kastély elött kell elkezdenie. A báró akit el kell kísérnie egy katonával fogja találni aki a másik testőr lesz. Érthető? - kérdezte.
-Igen. Értettem. - válaszoltam neki ,majd kimentem.
Vajon Kimberli mejik küldetést választotta? Kérdeztem magamban.
Ekkor meghallottam a csengőt ,és siettem az osztályba ,ami 2 osztályra tőlem volt megtalálható. Az órán a tanár úr a mágia körökről tanított meg egy-s-mást. Miután lejártak az órák ,mindenki visszament a szobájába és örült annak ,hogy holnap és holnap után nem kell bemenni órára ,mert kedd és szerda van megadva szünetnek így szombat és vasárnap be kell jönni.
- Én letusolok és átnézem a mai tananyagot. - mondta Lara.
- Én ma 10-kor lefekszem ,mert holnap korán kell kelnem ,ha el akarok érni 7-re a Klain kastely elé. - mondtam ,miközben elmentem a városba. Nagy volt a nyüzsgés-forgás ,mert egy őszi fesztivál közelgett ,ezért is akartam elfogadni egy küldetést ,hogy tudjak néhány dolgot venni. Apa végre haza fog jönni a fesztiválra ,úgyhogy együtt fogunk fesztiválozni végre apával és anyával. Miközben ezen gondolkoztam ,megpillantottam Ren-t. Ő az a fiú akit már gyerek korom óta ismerek. Árva lett 7 éves korában ,mert egy küldetés során az apja meghalt. Az annya már születésekor meghalt. Az egyik nagyon távoli rokonom fogadta be. Eleinte nem sokat beszélt senkivel ,de az idők során megszokott minket és mostmár kb mindenkivel tud társalogni rendesen. Még amit jó tudni róla az ,hogy az idők során nagy csibésszé vált. Minden zűrben benne volt akár akarva ,akár akaratlanul.
- Szia! - szólított meg Ren.
- Szia. Mit jót csinálsz? - kérdeztem tőle érdeklődve.
- Én éppen.. izé... sportolok. - mondta.
- Értem. - mondtam kételkedő hangon.
- Reeeen!!! - szólalt meg valaki ,dühös hangon.
- Upsz... nekem most mennem kell... szia. - mondta miközben el akart sunnyogni.
Nyakoncsíptem és kérdőre vontam.
- Mibe keveredtél már megint? - kérdeztem tőle.
- Most nem én voltam. Valaki futott velem szembe és a kezembe nyomott egy csomó kristályt. Nem tudtam ,hogy lopott. Ekkor elkezdett üldözni az a fószer és nem akar leszakadni rólam az istenért sem. - mondta Ren.
- Hajjaj... veled mindig csak a baj van. - mondtam neki fejemet fogva.
- Na most megvagy ,büdös kölke. - mondta kifáradva és mérgesen az eladó. Valószínűleg az övé az a sok kristály
- Kérem uram ,hallgasson meg. - elmondtam neki az egészet amit Ren mondott.
- Értem... de akkor adja vissza a kristályokat. - mondta.
- Tessék. - adta át Ren a kristályokat az eladónak.
- További szép napot! - kiáltottam az eladónak.
- Mostmár mehetek? - kérdezte Ren.
- Mostmár igen. - feleltem neki.
- Köszönöm. - mondta pimaszkodva.
Ezek után elmentem a pékségbe valami finomságért. Szerencsére még nyitva volt. Bementem és vettem magamnak egy kis mézeskalácsot ,amit utána jóízűen elfogyaztottam.
Azután visszamentem a suliba. Megnéztem az órat. 18 óra volt úgyhogy bementem a szobámba ,letusoltam ,fogatmostam ,még gyorsan beszámoltam a napomról anyámnak ,aki érdeklődve hallgatott végig ,Majd átöltöztem pizsamába és ledöltem az ágyra. Tíz óráig még beszélgettünk Larával ,majd lefeküdtem aludni.

   Ez lett volna az új rész. Tudom ,hogy rövod lett ahhoz képest ,hogy 4 nap kihagyás volt. Remélem tetszett. A következő rész már kicsit hamarabb fog jönni  na sziasztok. 👋