Máté...Ó hogy mennyi mindent tett!Elbaszódott minden vele!Akkor is ha szeretett.Had meséljem el...
Még 1 évvel ezelőtt Máté és én egy pár voltunk.Én 15,ő pedig 17 volt.Nagyon szerettem őt,ahogy ő is engem.El sem tudtam képzelni magamat mással.Bele voltam esve mint vak ló a szakadékba.Egy nap,felhívott részegen,hogy segítsek neki.Megszoktam hogy eljártak a haverjaival,iszogattak,de csak nagyon ritkán részegedett le.Megnéztem egy alkalmazással a telómon,hogy hol van,majd oda mentem.Megkerestem és megpróbáltam hazavinni.Ám,egy bokornál megállt,és berántott magával.Lenyomott a földre,elkezdett csókolgatni,majd egyre lefele húzta a nadrágomat.Fel akartam állni,lelökni magamról,de én nem az erősségemről vagyok híres.
Megerőszakolt.Mikor abbahagyta,felállt,majd eltántorgott az útig,ahol stoppolt egy taxit,majd elhajtottak.Én is felálltam.Lenéztem magamra.A lábaim között ömlött a vér.Azt hittem összeesek.Anyámékat nem hívhattam,mert akkor még apa dolgozott,mint egy normális ember,és céges buliban voltak.Márkot hívtam.Elhadartam neki,úgy ahogy érthetően,mi történt.Egyik haverját felhívta,ugyanis neki volt kocsija.Gyorsan felvette Márkot,majd két perc után(gondolom Zoli,a srác akit hívott,padlógázzal jött)ott is voltak értem,felsegítettek,miután összekaptam magam,nehogy már egy ismeretlen előtt félpucér legyek,majd elvittek egy kórházba.A nőgyógyász azonnal fogadott,megvizsgált.Három éjszakát kellett ott töltenem.Borzalmas volt.
Azóta nem láttam.Nem is hallottam róla.Úgy néz ki hogy eddig.Ugyanis most még látni is akar.A végén még zaklatni is elkezd.Aztán hívhatom a rendőrséget és mehet apámmal egy cellába.Habár így is lecsukták,csak a kibaszott gazdag szülei kifizették az óvadékot.
-Hugi...-nyitott be a szobámba Krisztián.Igen,ő az én legjobb barátom is.Az ő vállán sírtam,bármi történt,és mindig bízhattam benne.
-Figyelj...megértem,hogy most úgy vagy vele,nem akarod látni.Csak bocsánatot akar kérni.Hiszen,imád téged.Azóta,mióta ez történt egy kortyot sem ivott.Miattad.Mert szeret.Adj neki egy esélyt.
-Nem érdekel!Téma lezárva!-mondtam parancsolóan,miközben a szemem Niagara üzemmódba válltott.
-Hát,pedig kénytelen leszel...-mondta,kicsit félősen.
-Hogy érted?!-kérdeztem kicsit sem idegesen.Áh,dehogy voltam ideges,áh...(CSAK HOGY MINDENKI ÉRTSE,EZ SZARKAZMUS VOLT GYEREKEEEEK!!!)
-Mert,itt van.Lent vár.
-Micsoda???Hogy mertétek idehívni?!!!
-Hugi, muszáj megbeszélnetek!
-Senki nem kényszeríthet arra,hogy beszélljek vele!
-Dehogynem!-mondta Krisztián,kicsit nevetgélve,majd felkapott és levitt a lépcsőn.Megláttam Őt...Semmi más nem változott rajta,csak az életteli,vidám szemei karikásak,sötétek és szomorúak voltak.Amint leértünk,Krisztián letett a földre,Máté arcára pedig egy kis boldogság ült ki.Közeledni kezdett,alkarját felém nyújtotta,de amint elkezdtem hátrálni,azonnal megállt,majd arcára ahelyett a kis hamar jött boldogság helyett csalódás és...szerelem ült ki?Ennyi idő után is?Vajon képes még szeretni?
-Kata...-mondta,miközben arcáról egy kósza könnycseppet törölt le.
-Mégis ki hívott ide?-kérdeztem,és a szomorúságomat düh váltotta fel.
-Kata,én hercegnőm,én akartalak látni...-mondta,egyre erősödő szomorúsággal.
-Tehát nem hívott senki!-mondtam neki,mire elkezdett mosolyogni,miközben még mindig könnyezett.
-Semmit nem változtál,én egyetlen hercegnőm.-mondta,mire tiltakozásom ellenére szorosan magához ölelt.Mire végre elengedett vettem csak észre,hogy mindenki elment,csak mi ketten maradtunk.
-Muszáj itt lenned?Nem tudsz békén hagyni?Tönkretetted az életemet érted?!Az egészet!
-Hercegnő,tudom hogy haragszol rám.Nem hiszed el, én hogy haragszom magamra.
-Nem hiszem el.Inkább büszke vagy hogy plusz egy csajt húzhattál meg.A gazdak szüleidnek nincs pénze kurvákra?-mondtam,majd meglepődtem magamon,hisz mélyen legbelül én is tudom jól hogy Máté hűséges, lojális típus.
-Megmutassam?Tényleg látni akarod?-kérdezte,és kibaszott komoly arckifelyezéssel rámnézett.
-E...Ezt meg hogy érted?-kérdeztem,agyam pedig próbállta felfogni azt,amit előbb mondott.
-Ülj le.Mondta,majd helyet foglaltam a kanapén.Leült mellém,majd felhúzta a pólója ujját.Alkarja tele volt rosszabnál rosszabb hegekkel.Volt,amelyik csak egy szimpla vágyás volt,de valahol a nevemet véste magába,máshol pedig a Mit tettél? És a Life szavak szerepeltek.
-Jé...jézusom...Máté...
-Ezt azért,amit veled tettem.Nem tudtam elviselni...Amikor megláttalak,már tudtam,hogy te vagy az igazi.Hogy te vagy nekem minden.Nem akartalak soha összetörve látni.Erre tessék...miután összetörtelek,porrá is tapostalak.-mondta ezt,végig gondosan a szemembe nézve.Nem bírtam tovább,eltört a cérna,elszakadt a pohár,hangos zokogásban törtem ki,majd elkezdtem sírni.Zokogtam,q könnyeim hullottak akár a legyek egy tűzgyárban.Felálltam majd felpofiztam Mátét.Röhejesnek találtam.Nos igen,ez vagyok én.Azt sem tudtam mit kellett volna tennem majd...mégis megöleltem.Látszott rajta a bűntudat,a meglepődöttség,a szomorúság,szerelem,boldogság egyszerre minden!Megöleltem...Nem azért mert szeretem,hanem mert attól függetlenül nem akartam a hírekben a
Rozsomák(GYEREKEK FIGYELEM!!!Az Rozsomák nem Farkas!!!Nézzetek utána a Hollywood News Agency-n!!!!Felvilágosodás!)után hogy megölte magát.Miután ennek az idili pillanatnak vége lett,felrohantam a szobámba és ott is maradtam...sokáig...
Reggel valami csodálatos módon nem valami eszméletlen a fiúk álltal kitalállt módon keltem,hanem arra ,hogy valaki az arcomat simogatja.Máté volt az.Amint meglátta,hogy felkeltem,azonnal nyomott egy csókot a számra, erre én felpofoztam.Aggódóan nézett rám.
-Valami baj van Hercegnő?-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Hallod bazdmeg!!!Neked nem kellett volna hazammenned az este???!?!
-O...de...lehet...csak...
-Csak????-mondtam rohadt idegesen,mire méginkább csalódottnak tűnt.
-Látni akartam hogy alszol...
-És?!?Haza kellett volna menned??Miért gondoltad hogy örülni fogok neked reggel?Olyan használható vagy mint Jumpscare egy pornóban!-villany felkapcs...oooo bazdmeeeg.Megölelem erre úgy veszi mintha már két évben jegyben járó házaspár lennénk??!!Mit gondol majd elmegyek vele kézenfogva sétálgatni,kávézgatni és mások előtt fogjuk úgy enni egymást mint a kisgyerek az anyatejet vagy mi?!??
-Figye..én..mármint...
-Márazonnal húzzál ki innen!-mondtam,mire kiiszkolt a szobàmból.Jó..lehet nem kéne így leordítani,hisz depressziós de csókolgassa a kurva anyját!Jó...én...Szarvasi Kata megígérem,mától nem leszek faszfej Mátéval mert nem akarom hogy megölje magát...Szombat van,így gondoltam elmegyek sétálni egyet.A zöld ódivatú kis konyhába érve Krisztiánnal találkoztam.
-Hova mész hugi?-kérdi Krisztián
-Csak elmegyek sétálni egyet.Addig Mátét küldjétek haza légyszi.Majd jövök!-mondtam,majd elindultam.Betettem a fülhalgatómat és elindítottam a kedvenc együttesem,a Linkin Parkot. Éjjel nappal őket hallgatom.Egy 15 perce sétáltam,amikor meghallottam,hogy valaki nevemet kiálltja.Hátrafordultam és Mátét láttam.Kedvesen rámosolyogtam, hisz az előbb tett ígéretemhez hála próbáltam élni.Egy erőltetett mosolyt húztam arcomra,mire meglepődöttséget sugárzott az arca.Mikor odaért hozzám,rámköszönt.
-Szia-köszönt.
-Szia.Hogyhogy nem kocsival jöttél?
-Tudod...elvették a jogsimat...
-Mégis miért?-kérdeztem,hisz tudtam hogy azután,ami velünk történt,egy cseppet sem ivott,illetve ő volt a világ legjobb és legóvatosabb soffőrje.Tudtam azt is hogy eléggé rosszul eshetett neki,hisz imádta az autókat,vagy húsz autója van,hála kőgazdag szüleinek.
-Csak mert egyszer az egyik haverom felhívott,hogy vigyem haza.Nagyon részeg volt,és folyton a kormányhoz nyúlkált.Majdnem elütöttem egy embert.Ő beperelt,a jogsimat pedig elvették.
-Oh...érthető.-mondtam,mint aki éppen megértette,miről is szól a matek házi feladtat.
-Kata!!!!-hallottam egy erőteljes üvöltést a hang irányából.Norbi közeledett felénk.
-Ki ez?Kata,mióta van jogod más emberekkel találkozni?!
-Mi van?!??-mondtam,eléggé sértődött,és erőteljes hangon...Nah,remélem tetszett a mai rész,és hogy ismét függőben hagytam a cselekményt!Ja és igen,újraírtam,mivel nekem túl csöpögős volt attól függetlenül hogy ez egy romantikus könyv.Fuck Logic...na mind1 a kövi részt már elkezdtem,Norbit egy új oldaláról ismerhetitek meg,szóval remélem tetszeni fog!És nyugi AZ a Norbi nek fog sokszor előbújni,nem kell aggódni!További szép napot!
YOU ARE READING
Szerelemmel Sebezve
RomanceSzarvasi Kata vagyok.Eléggé rossz élet tulajdonosa.Apámat lecsukták még úgy 3 hónapja így sosem láthatom,illetve sajnálatosan meg kell küzdjek pár gyökérrel...Túlélem-e???