Prológus

21 1 0
                                    

Utálok költözködni. Hogy miért? Mert már sokszor előfordult. Mindig költöztek a szüleim munkája miatt. Ezzutal csupán csak fél évet töltöttünk Sydneyben. Még csak nem rég sikerült berendeznem a szobám, abban reménykedve, hogy most végre maradunk itt.  Mivel, hogy ebben a városban a szüleim  elég jól keresnek.  De most megint pakolhatok össze és írány New York. Ezalatt a kis idő alatt sikerült mindössze egy barátot találni. De nem is baj.  Úgy sem szeretek már barátkozni, hisz egy idő után úgy sem látom  őket valószínű soha.  Mint például most; most is vár rám egy újabb utazás  és nem találkozhattok többé Krischon(Kriscsön) -el sem. Most is épp hozzá tartok elbúcsúzni.

Már megszoktam, hogy folyton költözünk, de egyszer már jó lenne valahol, megállni és ott maradni. Hát igen. Ez az én életem,  a folytonos pakolás és költözés.  Szerencsére pont a nyár közepén költözünk, így legalább a nyár hátralevő részében felfedezhetem az új várost ahol majd élni fogunk és a suliban is az iskola kezdéskor kezdem, nem pedig úgy mint itt, hogy már csak 4-5 hónap maradt a suliból.

A sulival kapcsolatban én vagyok mindegyik suliban az aki mindig jó dogákat ír, aki soha nem késik a beadandokkal és aki mindig megcsinálni minden feladatot és aki minden egyes sulis versenyre jelentkezik.  Egy szóval STRÉBER vagyok. Amire büszke is vagyok,  mivel az olyan emberek, mint én viszik valamire az életben és lesz jó munkahelye.

Valahol a világbanWhere stories live. Discover now