Rózsabokor verses kötet/TELJES/

Vér és verejték

Habzó patak vöröslik az éjben.
Elejtett vadként fekszel a vérben.
Holt, már ázott megfárdt tested.
S folyó mentén, verejtékezve szerelmed szenved.

Tested mossa a víz hordja véred.
Eggyé válsz a világgal, a természettel végleg.
A leány tisztítja mocskos kezét a patakban.
Lába nem mozdul hiába is szaladna.

Tetten érte bűnösét a halál súlyának,
Elzárták már féltő szívét egy sötét fogdába.
Véres még keze, hiába mosni próbálja
Verejtékbe ázva zokog, szerelméért a kicsiny cellában.