Testcsere

Testcsere 1. Rész

Marinette elégedetten kapcsolja ki a tabletét.

- Kész vagyok!

Tikki két falat csokis süti között megszólal.

- Ügyes vagy, Marinette!

- Köszi, Tikki! Remélem, Halálfej ma nem küld ránk újabb akumát...

Ekkor sikítást hallanak az utcáról.

- Úgy látszik, Halálfej nem szeret pihenőt tartani. Tikki, pöttyöket fel!

Katica kimászik az erkélyre, s onnan jojója segítségével megy az előbb hallott hangok irányába.

*Az akumatámadás után a parkban*

Katica és Macska összeütik öklüket.

- Szép volt!

Ekkor pittyen egyet a két talizmán.

- Szervusz, Macska!

Macska színpadiasan meghajolva köszön el Bogárkájától.

- Szép estét, Bogaram!

A két hős két ellenkező irányba futnak.

*Marinette szobájában*

Marinette fáradtan dől le az ágyára.

- Ah, Halálfej mikor adja már fel? Nem érti, hogy nem adjuk a talizmánjainkat, és kész?

- Nem tudom, Marinette, de ha nem gond, adhatnál egy kis sütit, hogy feltöltődjek...

- Jaj, bocsi, Tikki, teljesen elfelejtettem! Mindjárt hozom!

- Köszi, Marinette!

*Másnap az Agreste házban*

Adrien reggel álmosan kel fel, majd köszön kwamijának.

- Jó reggelt, Tikki!

Ám ekkor kwamija helyett egy lebegő, fekete macska szerű lény jelenik meg.

- Tikki? Milyen Tikki?

Adrien csodálkozva néz a fura, ismeretlen lényre.

- Ki... vagy... te?

A fekete valami furcsállóan válaszol.

- Én vagyok Plagg, Adrien kwamija, a Fekete Macska kwami.

Adrien csodálkozva pattan ki az ágyból.

- Mi van? A-Adrien... Fe-Fekete Macska???

Plagg kiélvezve a szituációt, követi Adrien-t a fürdőszobába.

- Igen, én vagyok a Fekete Macska kwami, azaz Adrien kwamija.

Adrien eközben magát nézegeti a tükörben.

- Ez... nem... lehet igaz!

*Eközben Marinette szobájában*

Marinette felkel, nyújtózkodik egyet, majd mikor kimászna az ágyából, leesik, mert nem veszi észre a létrát.

- Áúúú!

Ekkor egy kicsi, katica szerű lény repül oda hozzá.

- Minden rendben, Marinette?

Marinette meglepetten néz rá.

- Marinette? És... te meg ki vagy?

A kis, katica szerű lény furcsán néz rá, és válaszol a kérdésére.

- Én Tikki vagyok, a Katica kwami. De jól érzed magad, Marinette?

Marinette feláll a földről, körülnéz, és megkérdezi Tikki-től.

- Hogy kerültem Marinette szobájába?

*Az Agreste házban*

Adrien idegesen járkál fel-alá a szobájában.

- Szóval Adrien Fekete Macska... te Plagg vagy, a kwamija... de akkor én hogy kerülök ide?

Plagg bekebelezi a Camembert-t, amit eddig a kezében tartott, majd megszólal.

- Na jó, nem tudom, hogy mi ez az egész, és hogy mi folyik itt, de nem adnál nekem egy kis Camembert-t?

Adrien meg sem hallja, amit a kwamija mond, tovább gondolkodik a történteken, amikor egy ismeretlen hangot hall a folyosóról.

- Adrien, el fogsz késni az iskolából!

Adrien idegesen válaszol.

-Sietek!

Ekkor Plagg-hez fordul.

- Ez meg ki volt?

Plagg értetlenül néz rá.

- Hogyhogy ki? Nathalie, apukád titkárnője, miért, ki más?

Adrien gyorsan összeszedi magát, majd ismét a kwamihoz fordul.

- Hol vannak a ruháim?

*Marinette szobájában*

Marinette idegesen sétál a szobájában, majd Tikki-hez fordul.

- Szóval azt mondod, hogy Marinette Katica, te vagy a kwamija, Tikki, a kedvenc ételed nem a Camembert, hanem a csokis süti... Akkor most már csak két kérdésem van.

- Éspedig?

- Hogy kerültem ide, és ha én itt vagyok, hol van Marinette?

- Gondolom, valamitől testet cseréltetek, tehát te itt vagy, Marinette bőrében, és mivel te Adrien vagy, ezért Marinette valószínűleg Plagg-gel van a te otthonodban.

- Honnan tudsz Plagg-ről?

- Mi, kwamik ismerjük egymást...

- Mennyi az idő?

- 7:56, azaz mindjárt kezdődik a suli.

- Jaj, ne! El fogok késni! Hol vannak Marinette ruhái?

Tikki odarepül az íróasztalra gondosan előkészített ruhákra.

- A szekrényében, de minden nap ezt szokta felvenni.

- Köszi, Tikki!

- Nincs mit megköszönnöd, Adrien!

Marinette csak mosolyog Tikki kedvességén, majd felveszi a ruháit.

Sziasztok!

Bocsánat, amiért nem hoztam hétfőn a Mi lett volna, ha... 2. verzó következő részét, de mivel nem volt időm és ihletem, nem tudtam új részt írni, ezért gondoltam, kiteszem ennek az új történetnek az első részét. Remélem, tetszeni fog!

Lau