Vixener

Együtt

12 óra múlva:

-Hallottátok mi történt?

-Úgy tűnik halva született.

-Te ott voltál?

A hír nagyon gyorsan elterjedt a Cherwood házban, és a közeli családokhoz, miszerint Layla harmadik gyermeke holtan született. Pár óra múlva, tömegek gyűltek össze a Cherwood kapuban. Mindenki tudni akarta, hogy pontosan mi is történt. Nos, ez persze a család számára várható volt, mivel a Cherwood família igen tekintélyes. Úgy is mondhatnánk, hogy egy bizonyos nagyságú körzet "urai". Így, nem is akkora meglepetés, hogy ennyien eljöttek. Na, nem mintha a felét is igazán érdekelné a dolog. A többség csak nyalizni jött, hogy a Cherwoodok azt higgyék, hogy van kire támaszkodniuk, és ha a családjuk amolyan nehézkes helyzetbe jön, kisegítsék őket.

-Sajnálom, de jelenleg nem mehetnek be a ház területére! Kérem, menjenek haza és értesítsenek másokat is a jelenlegi helyzetről!- kiáltották szinkronban az őrök. Minden bejárathoz volt négy őr állítva (2 bejárat, amiről mindenki tud, és 2 olyan bejárat, ami a föld alatt vezet el), ezért nem maradt túl sok, aki a családra vigyázhasson. 

-Azonnal engedjenek be! A lányom ennél a háztartásnál cseléd! Csupán jöttem meglátogatni!-Minden harmadik ember valami ilyesmivel próbálkozott, hátha engedélyt kap a bejutásra. Persze, ez az őrök számára körülbelül annyira számított, minthogy az illető mit evett reggelire.

-Na ide figyeljenek! Jelenleg TILOS bárkit is beengednünk! Szóval, vagy elmennek, amíg szépen mondom, vagy megpörkölöm a sejhajukat a tüzemmel!-Lépett elő Abner az őrök parancsnoka. Ha eddig az emberek úgy gondolták, hogy előbb-utóbb bejuthatnak, akkor most nagyon elbizonytalanodtak. Bárki, aki ránéz a parancsnokra, annak rögtön sietősebb lesz a dolga... a másik irányba.

Na, persze ez egyértelmű. Akik nem ismerik, azt is hihetik, hogy valami "nagy gonosz". Régen a Mágikus Katonai Egység Déli-részén volt parancsnok. Egyik kisebb csata során súlyosan megsérült a lába, egy tűz mágia használó miatt, és a Cherwood háznál kötött ki. Rögtön hívtak orvost (Cartert), akinek 5 óra alatt sikerült valami olyat "teremtenie", amit lehetett használni. Lehet, hogy kicsit sem hasonlított egy normális lábra, DE tudott vele sétálni. Tele volt visszataszító forradásokkal, hegekkel (ahol megvágták), és a vádlija közepén, ott éktelenkedett valami, ami egy örvényhez hasonlított (úgy forrt össze). Ezek után Abner-nek semmi kedve nem volt arra, hogy visszamenjen a katonasághoz. Kilépett, aminek következtében még vagy öt akkori beosztottja követte példáját. Ez nagyjából úgy 8 éve történt. Azóta Abner hűen "szolgálja" a Cherwood házat (azért raktam idéző jelbe, mert nem arról a "szolga-mester" kapcsolatról van szó).

Ez alatt az épületben:

Hiába telt el 12 óra, a fájdalom az emberek lelkében nem lett kisebb. Layla már feketében készen állt a temetésre, csak még egy kis időt akart eltölteni kislányával. 

-Úgy sajnálom Lilian. Nem ezt érdemled.-suttogta Layla újszülött gyermeke felé.

Layla vett egy nagy levegőt, majd kilépett az udvarra, hogy méltó módon vessenek búcsút lányától. Nem voltak túl sokan ezen a sebtiben összehívott temetésen. Ott volt Thomas, Carter, Layla és szülei, illetve gyermekeik közül a másodszülött ikerpár. Eljött tiszteletét tenni a család egyik pap ismerőse, aki a temetést is levezette.

Mikor felolvasta kis könyvéből a sorokat, mondott egy áment, ezzel pedig jelezvén, hogy belerakhatják a gyermeket a koporsóba. (Ne kérdezzétek, honnan szerváltak kis baba méretű koporsót. Volt és kész. Ilyen a mágia.)

Ahogy csukták volna le a tetejét, hirtelen erős szél támadt. Mindenkit aki közel volt a kis koporsóhoz félrelökött. Néhány ember ijedtében elszaladt, míg mások védőmágiát alkalmaztak az esetleges sérülések ellen. A testvérpárt gyorsan bemenekítették a házba, a pappal és Layla szüleivel egyetemben. 

-Milyen szép kis ünnepség. Engem miért nem hívtatok meg?-Hangzott egy földöntúli hang. Egy női hang volt. Egy rég elfeledett démoné, aki most újból megjelent.

-Vanilla!-Suttogta ijedten Thomas.

Vanilla, egy "örök életű" démon volt, akinek heppje, hogy találomra választ egy testet amibe beleszáll. Ez a test a mágiájának hála bírja úgy 50 évig, anélkül hogy elrohadna. Ilyenkor, ha az adott személy lelke erős, vissza tudja fojtani magába a démont, ám egy csecsemőnél ez szinte lehetetlen lenne. 

-Na lássuk csak ki lesz az új "gazdám".-mondta, majd kezébe vette Lilian-t.

-Milyen édes kis pofija van! És odanézz! Egy Vixen. Ilyennel már egy jó évszázada nem is találkoztam a kontinensen!-Nevetett fel jóízűen.

A Vixenek tényleg ennyire ritkák. Minden Vixen-nek van három különleges ismertető jegye. Hófehér haj, rikítóan világos szemek (minden színben), jó mágia érzék. Ha ezek közül egy nem igaz a gyermekre, az csak valami keverék lehet. Ezen jelzők közül Lilianra csak az első igaz, mivel a szemét nem nyithatta ki. Vanilla nyilván megérezte a mágiáját, és így jött erre rá. De a Vixenek nem ilyen egyszerűek. Minden Vixen minimum ötféle mágiát képes magától hasznosítani. Ez azért van, mert ők reinkarnációk. Azt senki sem tudja, hogy is lehetséges ez, csak annyit tudnak, hogy, ha az előző életeikben elsajátították a mágiát, akkor Vixenként is képesek rá. Ők nem képesek semmilyen módon kapcsolatba lépni előző életeikkel, ha az illető halott. De, mivel ők reinkarnációk, az illetőnek meg kellett halnia. Erre egy 2000 éves démon kutató jött rá, és elkezdték akkoriban begyűjteni, és tanulmányozni a Vixeneket. Most már, ha a család nem engedi, nem viszik el a gyermeket. A képességei száma függ, az előző életei számától.

-Tessék?!-kérdezte Layla lihegve, az előbbi lökéstől.-Ő nem lehet Vixen! És takarodj mellőle!

-Csendet kiscica! Azt csinálok vele, amit akarok. Már úgyis halott.- Hördült fel hangosan.-Vedd úgy, hogy lehetőséget adok neki az életre.

-NEEEEE!!!!!!!!!

Vanilla nevetve sűrű köddé vált, ami lassan beleszivárgott a kislány testébe.  Nyers visítást lehetett hallani, ami lehetett Layla, vagy Vanilla elvékonyodott, babahangú vihogása. Lilian lassan felemelkedett, majd hirtelen villant valami a szemében, és visszaesett a koporsóba. Felsírt. Ez volt az első alkalom. Kár, hogy ez nem volt az ő sírása. Vanilla látszólag egyenlőre még átadta a kislány testét a természetnek, mivel sem mozogni, sem beszélni nem tud jelenleg.

-Mostmár együtt leszünk.- Hangzott egy halk suttogás, ami vélhetőleg a démon volt.

-Ilyen esetekben vannak bizonyos eljárások.-Szólalt fel valahonnan a pap hangja, ami hümmögést váltott ki Laylából.-Sajnálom, tényleg, de nem engedhetjük ennek a nőszemélynek, hogy irányítsa a későbbiekben a gyermeked. Először is, nem ajánlott felbosszantani. Szóval, nem hívhatjuk Lilian-nak a leányt, mert ez Vanillát megsértené. Sajnálom Layla, de mostantól a gyereked neve Vanilla Cherwood lesz.

-Nem! Nem engedem, hogy ezt tegye vele!

-Muszáj lesz. Menjünk be házba inkább. Elintézzük a népeket odakinnt, majd készítünk valamiféle tervet, a jövőre vonatkozóan.

-Rendben....