Elindulás a mélybe

29 2 4
                                    


Nos, vágjunk bele. Mielőtt belekezdek, nézzünk szét, szedjük össze azokat a problémákat, amik miatt itt tart ez a világ. Mert valljuk be, hogy nagyon nagyon nem a legjobb irány felé haladunk. S, hogy miért nem? Nos azzal a provokatív állítással kezdeném, hogy a hiba mostani, 10-en éves generációnál van. Igen. Csak gondoljunk bele. Most már, nincsenek valódi kapcsolatok, nincs az, hogy elfogadjuk a másikat, mind emberileg, mint pedig mindenhogy. Mindenfelé, olyan fiúk, akiknél már az a divat, hogy minél nőiesebben öltözzenek, és olyan lányok, akiken már az a ruha, amit hordanak, igazán felesleges. Sajnos eljutottunk oda, hogy mint mindig, vannak olyan személyek, akiket úgymond kitaszított a társadalom. Akikkel senki sem törődik. És végső elkeseredettségében, eldobja az összes egyéniségét, egy olyan réteg miatt, akik elfogadják, persze csak az elribancosodott jellemét, és kinézetét. Persze, lehet most köpködni, de mondja valaki, hogy nem igaz. Most már, nem az a fontos, milyen vagy, milyen a személyiséged, mit tettél le az asztalra, hanem legyél minél márkásabb, játszd a majmot, és mint egy bohócot, bedobnak a cirkuszba, játszod a szereped. Igen. Sajnos eljutottunk idáig. Nekem, esik a legrosszabbul. Látni embereket, elhanyatlani. Látni embereket, miközben adják, sőt dobálják ki a belső értékeiket, csak azért, hogy egy réteg elfogadja őket. Igen. Most már ott tartunk, hogy nem a tettei számítanak az adott embernek, hanem például az, hogy mennyi like-ot szedett össze, mind facebook-on, mind pedig instagram-on. Mikor egy normális , okos lány, aki tényleg aranyat ért, és azért mert nem törődtek vele, elkezdte kirakni a csücsörítős, picsa villogtatós képeket, és lehet, hogy kapott 200 like-ot, de valójában? Valójában, onnantól kezdve, bedobta magát a közösbe. Hogy durva legyek, a társadalom egy újabb ribanca lett. Bizony. Minden egyes lányt, akit látok, hogy feladta mindenét, egy kis népszerűségért, valójában nem csak mindenét, hanem a lelkét adta el. Minden alkalommal, mikor ezzel találkozok, valójában, magamban egy kisebb temetést rendezek. De nem csak a lányoknál, a fiúknál is. Ugyan ez. És hogy miért? Gondolkodjunk. Bizonyára, mindenkinek jól esik, ha mondjuk, valamit kirakunk, mint például itt wattpadon, és pozitívan értékelik a munkánkat, a kinézetünket és a stb. Ezt egy fajta droghoz tudnám hasonlítani. Maga az érzés, olyan felemelő, és csodálatos. Aztán egyre többre vágyunk. Egyre extrémebb dolgokat lovagolunk meg, és utána átszakad, átlépünk egy határt. Azt a határt, ami elválasztja a normálisat, attól, hogy kidobjuk, egyenesen megöljük azt a normális embert, akik mi voltunk. Jobban belegondolva, ez tényleg, akár egy drog. Egy az egyben. Minél nagyobb élményre vágyunk, annál nagyobb adagot tolunk, majd a végén, kivetkőzünk magunkból. Igen. A like, az így tesz tönkre. És onnantól, már nincs vissza út, eladtuk a lelkünket. Igen, eladtuk. Mivel, minél népszerűbb lesz valaki, annál inkább elfelejti, honnan jött. És azokat az embereket dobja el magától, akik azért szerették, aki , és nem pedig azért, ami lett belőle..

Ez volt az első rész, remélem tetszett. Ha valakinek van hozzáfűzni valója, várom, akár negatív, akár pozitív!

Mivé lettünk, Mi fiatalok?Where stories live. Discover now