1. fejezet

88 9 4
                                    

Evan-nal megbeszéltem, hogy átjön, így egyszerűbben le tudjuk beszélni a holnapi nagy napot! Magamhoz se tudtam térni, a csengő máris áthasította a levegőt, így egy igen "nőies" kiáltás elejtése után megiramodtam a lépcső irányába, hogy a bejárati ajtóhoz szaladjak. Ám Evan helyett anyám állt az ajtóban, bőröndökkel felszerelkezve.
- Anya? - kérdeztem meglepődve, miközben kikaptam egy hatalmas utazótáskát a kezéből. - Hogyhogy itt vagy? Nem úgy volt, hogy péntekig Amerikában leszel? Mi történt? - zúdítottam rá idiótábbnál idiótább kérdéseimet, miközben lepakoltam a nappaliban.
- Az egyik nagyfőnök, vagy mi rosszul lett a konferencia előtt, így egy hónappal elcsúsztatták. - avatott be a részletekbe.
- Legalább kifizették neked a repülőjegyet hazafele? - kérdeztem, miközben a konyhába tartottam. Biztos szomjas lehet.
- Nem, nem fizették ki. - felelte, miközben helyetfoglalt fotelében.
- Ekkora gyökereket, már ne haragudj! - morogtam, miközben tekertem magamnak egy szál cigit. - Anya, te kérsz? - kérdeztem, miközben rápillantottam.
- Mit? - kérdezte a halántékát masszírozva.
- Cigit. - feleltem egyszerűen, mire csak egy helyeslő hümmögést kaptam. - Na és milyen volt Amerika? - kérdeztem közben.
- Zsúfolt. Sok volt az ember. Túlságosan is sok! - felelte elszörnyedve.
- Hű, szerintem én nem bírtam volna. Tudod, hogy vagyok a tömeggel. - fintorogtam, miközben lehuppantam a kanapéra egy gyufásdoboz és két szál cigaretta társaságában. A narancslevet már odaadtam anyának. Ajkaim közé illesztettem az egyik csikket, majd meggyújtva a szál végét a gyufa segítségével nagyot szippantottam belé, s a füstöt leeresztettem légcsövemen, egyenesen a tüdőmbe.
- És veled miújság, mi jót csináltál, míg nem voltam otthon? - kérdezte kedvesen, mire bennem még az ütő is megállt. Az a bizonyos házibuli...
- S-semmi különös, minden rendben volt. Valamelyik nap áthívtam pár ismerősömet. - feleltem két slukk között egy hamis mosoly eleresztése mellett.
- Akkor jól van. Mára mi a terved? - kérdezte.
- Hát, leginkább lustálkodni terveztem, na meg lelkiekben felkészítem magamat a nagy találkozásra életem szerelmével! - mondtam, miközben széles mosolyra húztam ajkaimat.
- Csak nem...? - kérdezte anya mindenttudóan.
- De! Evan szerzett két jegyet a Motionless In White koncira! - kezdtem el visítozni, mint egy tizenkét éves kislány, aki Shawn Mendes koncertre készül. Anya szokásosan megforgatta a szemét, majd kuncogni kezdett. Ismerte már az ilyesfajta kitöréseimet.
- Örülök, hogy örülsz, ezt jó látni! - mondta a vállamra simítva, majd ő is rágyújtott.

Du hast das Ende der veröffentlichten Teile erreicht.

⏰ Letzte Aktualisierung: Apr 01, 2018 ⏰

Füge diese Geschichte zu deiner Bibliothek hinzu, um über neue Kapitel informiert zu werden!

Not My Type » Chrisptopher Cerulli FanfictionWo Geschichten leben. Entdecke jetzt