DW6

1. rész

Vasárnap, délelőtt 11 óra.
Az ágyamon fekszem, és a Public Enemy bakelitomat hallgatom. Az ablak nyitva, az utcára is kihallatszik.
- Gyere már ki, és egyél valamit! - Kiabál anyám a konyhából.
- Oh, faszom - Gondolom magamban, majd leveszem a lemezt és kivonszolom magam a szobából.
Nagyjából semmi nincs itthon.
- Fasza.
Egy polcról leveszek egy müzlisdobozt, a hűtőből tejet. Legalább ez van. Leülök az asztalhoz, megeszem a müzlit, majd felállok.
- Leléptem!
Nem hallok semmi választ, ez a beleegyezést jelentő csönd.
Becsukom az ajtót, és már ki is léptem az utcára. Az időjárás? Hát...gyönyörű, mint mindig. Felhők az égen, a nap nem süt, az eső nem esik, a szél nem fúj. Tiszta Detroit.
Elinulok az ajtótól balra, végig az utcán. Újból balra, majd két sarok után jobbra fordulok. Már látom is őket. Öt tag, körben állnak. Peacet mutatok az utca végéről, végül odaérek hozzájuk. Valami ciccegést hallottam az előbb felőlük, de amikor közelebb értem abbahagyták.
- Yo! - Szólok a többiekhez.
Ők mind üdvözölnek.
- Yo, mégis mi a fasz tartott eddig, Jimmy? - kérdezi nevetve Starter.
- Ezt nézd, Hoc milyen beatet újított! - Mondja Fozzy, és erősen mutogat az említettre.
- Ismerős lesz - teszi hozza Hoc.
- Gimme!
Hoc először a cineket adja, mély basszus kevés van. Sorra mindenki bólogatni kezd.
Tényleg ismerős a beat. Egy pillanatra elgondolkodom. Ó, hát persze, Mobb Deep! Elkapom az ütemet, majd beleszólok:
- Son, they shook!
- Oh yeah - mondják a többiek, majd arra bíztatnak hogy folytassam.
Hát legyen.
- Cause ain't no such things as halfway crooks, scared to death, scared to look...Living the live that of diamonds and guns, there's numerous ways you can choose to earn funds
RedX-re nézek, hogy folytassa.
- Some get shot, locked down and turn nuns, cowardly hearts and straight up shook ones, shook ones - folytatja a szövegelést.
- He ain't a crook son, he's just a shook one.
Fozzy kezdi el pörgetni a verzét:
- I got you stuck off the realness, we be the infamous, you heard of us
Egymást váltogatva nyomtuk el az egész verzét. Freestyleozni kezdünk. Csak úgy repül az idő. Később szövegírásba kezdünk, majd beszélgetésbe.
- Hey, emberek, valamit meg akarok mutatni nektek - szól Starter.
Természetesen rendben, követjük.
- Két utcával arrébb lesz, tegnap este láttam - folytatja.
Egy garázs bejáratánál állunk meg, aminek "bejárata" egy roló. A rolón pedig ott díszelgett, tökéletesen kék színű sprayvel, a "ROLLIN' 60'S, BK" felirat.
- Huh, úgy néz ki terveznek valamit.
- Valószínű. Vagy csak unatkoznak - szól közbe PR.
- Akárhogy is, itt megy a buli.
Visszasétálunk az utcára ahol egész nap voltunk. Beszéltünk. Fozzy azt mondja, ismer a Rollin 60s-nél egy foot soldiert, aki be tudna minket vinni. Viszont lépünk, PR azt mondja, az öccse akar valamit, mi is hazafelé vesszük az irányt.
Este 10 óra, becsukom magam mögött a bejárati ajtót. Anyám még fent van, köszön. Azt mondja egyek valamit, de én inkább kihagyom, és a szobámba megyek.
Holnap megint mehetek abba a kurva melóba. Holnap is ugyanolyan alacsony lesz a fizetésem. Holnap is felhős lesz az ég, nem fog sütni a nap, nem fog esni az eső, nem fog fújni a szél. Holnap is ugyanaz a kis szaros fog eltekerni a ház előtt, mehetek ugyanabba a gyárba, ugyanabban a gatyában. Holnap sem lesz jobb semmi. Tiszta Detroit.