EDZŐ

|3|- Az idős bácsi

Rose White

Harryt ott hagyva Will után hajtók. Willt az egyik benzinkúthoz hajt be én pedig követtem példáját.
- Will!- kiáltok utána, a kocsiból kiszállva.
- Hagynál Rose. Láttam mindent - szól hátra a válla fölött, miközben a bolt felé megy.
- Az nem az volt aminek látszott - kiabálok a hátának. Már az egész benzinkút minket figyel.
- Pedig annak látszott aminek kellett - sétál még mindig a bolt felé.
- Megállnál végre és szembe fordulnál? - kérdezem Willtől.
- Mit akarsz? - fordul felém.
- Megmagyarázni az egészet - nézek mélyen a szemébe.
- Fiam én meghallgatnám - szól egy idős bácsi a kocsija mellől,- nem a semmiért jött utánad. - mutat felém.
Will is felém néz, majd el is indul felém.
- Még áll a vacsora meghívás - mosolyog rám, - ott beszélhetünk.
- Rendben, mehetünk - nézek fel rá.
Will autójával megyünk az étterembe, ahol asztal foglalásunk volt. Az étteremig tartó út néma csendben telt. Mind a ketten a gondolatainkba merülve ültünk.
A gondolatim Harry felé vándoroltak nem értem ezt miért csinálta. Sok mindent nem értek vele kapcsolatba, ami zavar. Miért csinált Will előtt jelenetet, amikor semmi köze nincs hozzá, hogy kivel és mikor megyek el akárhova. És megint nála kötnek ki a gondolataim a helyett, hogy Willel hoznám rendbe a dolgot.
- Megjöttünk - zökkent ki Will a gondolataimból. A kocsiból kiszállunk, Will megtartja nekem az étterem ajtaját.
- Köszönöm - mosolygok rá. Az asztalnál is kihúzza nekem a széket, amit meg is köszönök.
Rendelünk mind ketten és ekkor ránk telepedik az a bizonyos kínos csend.
- Amit a farmon láttál, az nem az volt aminek látszott - kezdek el beszélni, miközben az ujjaimmal babrálok.
- Pedig nagyon úgy tűnt, hogy együtt vagytok - kezd el beszélni Will is.
- Nem vagyunk együtt, sőt egyáltalán nem is bírom őt - beszélek tovább.
- Akkor miért csókolt meg? S te miért csókoltad vissza? - teszi fel a számomra is megválaszolatlan kérdést.
- Nem tudom Will! Elhiszed, hogy nem tudom?- nézek bele, a két engem vizslató szempárba. Nem válaszol csak elnéz mellettem.
A pincér idő közben kihozta a vacsoránkat, de egyikünk sem nyúl hozzá az ételhez.
- Rose én hiszek neked, csak nagyon rosszul eset - beszél még mindig mellettem elnézve.
- Tudom Will és nagyon sajnálom - nyúlok az asztalon lévő kezéhez.
- Elfelejthetnénk ami történt? - teszem fel a nagy kérdést.
- Rendben! - mosolyog rám,- együnk, mert kihűl a vacsoránk.- mosolyog még mindig.
A vacsora hátra lévő részéből eltűnt a kínos csend és a felhőtlen jókedv vette át a helyett. Willel egymás vérét szívtuk, sőt még az egyik pincért is megszívattuk.
- Nagyon szépen köszönöm a vacsora második felét, nagyon jól éreztem magam - fordulok Will felé, mikor leparkol a házunk előtt.
- Én is nagyon jól éreztem magam - fordul felém ő is. Csak egymást néztük és egyikünk sem szólt semmit. Will a kezét a combomra fektette, majd lassan felém hajolt, mikor látta hogy nem ellenkezek a száját a számra tapasztotta. Nem olyan csók volt mint Harryvel, ez inkább érzelmes és szelíd csók volt. Mégsem ébresztette fel a belsőm.
Hirtelen valaki megkopogtatja a felőlem lévő ablakot, mi meg Willel szétrebbennünk . Az ablakom felől nem más állt, mint Harry.
- Ezt elintézem - nézek Will felé.- Holnap találkozunk?
- 2 felé idejövök, s elmehetnénk lovagolni - mosolyog rám.
- Rendben. Szia - mosolygok rá, majd kiszállok a kocsiból. Végig nézem, ahogyan Will elhajt, majd Harry felé fordulok akik csendben áll mellettem.
- Mit akarsz? - fordulok felé.
- Együtt vagytok? - nem fordul felém, hanem még mindig a kaput nézi, ahol Will kihajtott nem rég.
- Miért érdekel téged? - nézem még mindig őt.
- Együtt vagytok? - fordul felém. A szemébe nézek, de semmit nem tudok kiolvasni belőle.
- Kitudja... - most én nem nézek rá. Harry nem szólt több semmit, a ház előtt álltunk, vagy 10 percet néma csendben.
- Én megyek be - nézek Harry felé, de csak mereven néz előre és nem szól semmit. Másodszor hagyom ott őt egyedül.
Amikor befekszem az ágyba, rögtön el is nyom az állom.

-------//-------

Reggel hangos ordibálásra kellek. Az orrára rá nézve rájövök, hogy inkább délután van, mint reggel. A kiabálás lentről jön.
Mikor leérek a lépcsőn Harryt, Willt és apát látom meg. Apa a két srác közt állt.
- Mi folyik itt? - állok meg a lépcső alján. Mind a hárman felém néznek. Will szájából szivárog a vér, Harry szeméből pedig csak úgy izzott a düh.
- Valaki elmondaná mi történt? - nézek végig rajtuk.- Apa?
- Arra jöttem be, hogy egymásnak vannak esve - néz rám.
- Behúzott nekem egyet ez a faszfej - mutat Will Harryre.
- Megérdemelted - néz az említett szikrázó szemekkel Willre. - Kérdezd csak meg az újdonsült pasidat, miért találkozott az öklömmel az arca - mondja Harry, majd kimegy a házból.
- Gyere Will adok jeget az arcodra - indultam a konyhába, Will pedig követett engem. Egy csomag fagyasztott borsot veszek ki a hűtőből és Will arcához teszem.
- Mi volt ez Harryvel? - nézek Willre, karba tett kézzel.
- Annak a fickónak nincs ki a négy kereke - néz rám Will, a szájához fogva a jeges borsó csomagot. 
- Rose! - kiált apa.
- Igen? - sétálok ki s nappaliba.
- Neked edzésed van, ha tetszik hanem. Harry a környék legjobb edzője, s ha lehetne a szerelmi háromszögeteket oldjátok a lovarda területén kívül meg - komolyan néz rám, ami azt jelenti, hogy jobb lesz valamit elkövetni a kialakult helyzettel.
- Rendben apa - nézek rá, majd visszamegyek a konyhába.
- Will most jobb lenne ha elmennél, majd holnap beszélünk - állok meg az említett személy előtt.
- Rendben - hajol felém, hogy megcsókoljon, de elfordítom az arcom és csak egy arcra puszit kapok. Will furcsán néz rám, de nem kérdez semmit csak elmegy.
A nappaliba megyek, ahol apa a papírmunkának fogott. Oda megyek és leülök mellé ő pedig magához ölel.
- Na melyik lovag a befutó királylány? - néz rám játékosan.
- Szerintem párviadalt rendezek, nekik Apu - nézek apura fanyar mosollyal.
- Lehetek én a bíró ?- kérdezi, én meg furán nézek rá.
- Hát persze apa - adok puszit az arcára, majd nevetve megyek ki az ajtón.

Sziasztok❤️
Itt az új rész, remélem tetszik.🤗
Ha tetszik nyomjatok egy vote-t.🤗❤️