//Flawless// [✔]

Love

Ezek után Hoseok majdnem minden percét Kihyunnal töltötte. Megismerték egymást, és az idősebb elhatározta, hogy segít másiknak feldolgozni a barátja halálát, és kiszedi őt a függőség karmai közül.

Kihyun nem gondolt Minhyukra, míg együtt voltak, így egy kicsivel könnyebbek lettek a mindennapjai. Amikor kilépett a kórház ajtaján, egy reményteli mosolyt eresztett Hoseok felé, majd két különböző irányba indultak.

Otthon aztán, megfogta a maradék emléket, ami egykori barátja emlékeztette, és kidobta az összeset. Elégette a képeiket, és a megmaradt kevéske anyagot lehúzta a wc-n.

Számára ez tűnt a leglogikusabb megoldásnak, és azt gondolta, ezek után, majd nem kísértik az emlékek.

Este Hoseok felhívta, hogy mi lenne ha találkoznának a közeli parkban, és Kihyun örömmel belement. Bármiről el tudtak beszélgetni, és egy darabig minden jól ment, míg nem az idősebb fiú egy cetlit nyújtott át a fiúnak.

- Ezt találtam a zsebedben... - Kihyun kihajtogatta, és egy jól ismert mondat állt rajta.

"Help me kill the president."

A fiú keserűen elmosolyodott, szemei könnybe lábadtak, és egy gyors mozdulattal, átölelte a másikat.

- Köszönöm, hogy visszaadtad nekem...ha már voltam olyan ostoba, hogy megszabaduljak, minden emlékétől, tudom, hogy ő nem akarja, hogy teljesen elfelejtsem.

- Haragszol rá?

- Nem. Épp ellenkezőleg...még ugyanúgy szeretem. - motyogta a másik nyakába.