Ezek a történetek egymástól független történetek, amiben Eren megvédi szerelmét. Bármi áron! S likvidálja ellenségeit, kik elvenni próbálják Boldogságát.
~Remèlem tetszeni fog! Jó olvasást!~
Miután visszaértem a papírok leadásával Levi hadnagy irodájába, egy eléggé váratlan látvány fogadott. Erwin parancsnok mit sem törődve Levi ellenállásával, erőszakos mozdulatokkal próbált igen intim helyzetbe kerülni a Hadnagyal.
-Már megbocsátson parancsnok, de maga mit képzel, mit csinál?
Kérdeztem mérhetetlen haraggal, és méreggel teli hangommal. Ellöktem Levitól, elé álltam, és tűzben lángoló szemeim rá szegeztem. Mérhetetlenül dühös voltam. Ha a szemeimmel gyilkolhattam volna, már rég a földön hevernének végtagjai.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Nem preferálta a beavatkozásomat. Dühében megpróbált megütni, de kivédtem ütését.
- Figyelmeztetem parancsnok, egy apró karcolás, és könnyedén el tudom magát taposni!
Kiabáltam mérgemben, és a szám elé tettem kezem. Levi próbált lenyugtatni nehogy valami olyasmit csináljak amit később megbánnék. Értettem hogy aggódott, de jelen állapotomban csak holtan akartam látni ezt a vén faszt!
- Levi bocsáss meg, de ebből te most maradj ki, és amúgy sem várhatod el, hogy tétlenül nézzem hogy egy vénember akaratod ellenére ilyet tegyen veled! Nem is tudom ezek után miért van még életben, hisz egy mozdulattal el tudnám intézni!
Kiáltottam miközben dühös tekintetemet Erwin ronda pofájára szegeztem. Néhány perc múlva, hirtelenjében felkaptam Levi asztaláról egy bicskát, majd nagy lendülettel belé döftem mellkasába.
Levi meglepetten követte az eseményeket.
Ledermedt.
Elsápadt.
Engem még nem látott ilyennek. A Titánok iránt érzett haragom egy dolog. Embert is tudok ugyan úgy gyűlölni, mint azokat a szarokat. Ezelőtt ilyen indulattal még nem támadtam emberre. Kívülről úgy tűnhetett, mintha egy vérbeli pszichopata lennék.
Sajnálom hogy így kellett látnia...
Eközben Erwin a földön feküdve próbált megállítani, hogy a következő döfésem ne a szíve tájékán legyen. Sikerült kivernie a kezemből a kést majd fölém került és folytogatni kezdett. Próbáltam erős szorítását eltávolítani nyakamról, majd megláttam szemem sarkából az elhajított kést. Nagy nehezen megragadtam és nagy lendülettel, dühvel, és minden indulatommal elvágtam torkát, amitől teljesen be borított mindent a vér.
Mikor már élettelen karjai elengedték nyakam, ledöntöttem magamról. Lenéző arckifejezéssel néztem le, a már halott, vérben tocsogó, számomra nincstelen, gyenge ellenfelemre.
Nagyon sajnálom, hogy ezt Levinak a saját szemével végig kellett nézni.
-Sajnálom, hogy ezt látnod kellett...
A szemeim könnybe áradtak. Megérteném ha most látni sem akarna. Azt is ha egy kegyetlen gyilkosnak tartana...
Közelebb lépett hozzám. Meglepett a reakciója. Óriási döbbent szemekkel, megérintette egyik kezével véres arcom. Láttam hogy a tekintete egyik helyről a másikra ugrál. Arcát már könnyek borították.
Én szégyellve magam néztem szemébe, mikor egyszer csak átölelt. Kiesett a kés a kezemből, majd viszonoztam gesztusát.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Megijedt.
Megijedt, hogy bármi történhet velem. Hogy én feküdhetnék most ott, ha valami máshogy történik...
De örül hogy jól vagyok.
-Nem hagyom hogy más elvegyen tőlem! - Mondtam, miközben teljes erömből szorítottam magamhoz.
-Az enyém vagy, senki másé!
Suttogtam.
Közben már mindent ellepett a vér, így sajnos abba kellett hagynunk ölelkezésünket. A tetemet sikerült elégetni és a vért is utána feltakarítani, hogy senki ne jöjjön rá, mi is történt valójában.
💎Köszönöm hogy vègig olvastad. Mindenkèpp írd le a vèlemènyed! Ez volt az első "fanfictionöm" amit írtam, szóval nem egy nagy valami lett. xd Úgyhogy ha ilyen sefüle sefarka kinèzetű, az ezèrt lehet. :'D Szeretnèm megköszönni @damienyukii-nak hogy bátorított, hogy feltegyem. Mindenkèp látogassatok el hozzá is :) 💎
