Elrabolt ez a .....

23. Rész

Belépett ő.

Aki miatt az életem felfordult. Aki miatt ide kerültem. Aki miatt a barataim meghaktak. Aki megkeserítette az életemet,mégis más. Matt-el megteremtették az álom lakásom. De mi áron?

A barataimnak annyi az eddigi életemben nem voltak jelen.
És ki tudja mit hoz a jövő? Senki. Brandon belépett a szobamba és ezzel parhuzamos milliónyi gondolat lepett be a fejembe.

Brandon: Szia.
Amy:Szia.
Brandon:Sajnálom,hogy ilyen áron..
Amy:Miért?
Brandon:Mert..
Amy:Mert?
Brandon:Mert nem bírtalak figyelem nelkül elmenni melletted. Meg akartalak szerezni minden áron.
Amy:Csak azt kellett volna tenned amire minden lqny vágyik:harcolni a lányért. De végülis te ezt tetted de azért nem szósterint kellene értelmezni...(mondom mármár síró hangon)

Brandon: RÁJÖTTEM!! Bocsánat! Csak bocsass meg és próbálj elfogadni.

Amy:Megpróbálok megbocsátani , de nem ígérek semmit.

Brandon: Köszönöm.És ami Matt-et illeti. Külföldre megy dolgozni.

Amy: Hová?

Brandon: Oroszországba.

Amy:És velem mi lessz?(a kerdést bár félve de fel kellett tennem)

Brandon: Semmit nem eröltetek. De ha megbocsátasz eés elfogadsz, hodd el annyi időt adok neked amennyit csak szeretnél megértem min mentép át, lehetnénk egy pár és hidd el mindent megteszek hogy Királylányhoz méltó életed legyen.

Amy:Sok ez most nekem egyszerre. Köszönöm az álom házat. Van egy ajánlatom..ha érdekel?

Brandon: Persze hogy érdekel.

Amy:Kezdjünk el mindent előröl. Beszélgessünk. Ismerkedjünk. És majd meglátjuk mi lessz. De egy esélyt úgy látom adhatok.

Brandon:Köszönöm. Már későre jár.

Amy:Valóban.

Brandon:Hát akkor szia. Holnap beszélünk.

Amy:Igen.

Brandon elindult az ajtó felé lassan és csalódottan. Nem bírtam. Helyes, okos, és csak rám vár. Miért húzom az időt. Ő is azt akarja amit én. Higy itt aludjon. Szükségem van végre valakire. Neki is, látom rajta. Elfáradt. Neki sem hiányzik ez a maffiás játék. De nem szólhatok utána. Nem. Most még nem. A sírás kerülget. És csak az ajtócsapódásra vigyelek fel amely elég halk volt de lényegében elég hangos ahhoz hogy meghaljam: nagyon szomorú.

Lefürödtem és alváshoz előkészültem. Elvettem a rózsaszín egyszarvút, és beszelni kezdtem hozzá.

-Miért nem szóltam utána?
-Miért hagytam elmenni?
-Szeretem vajon?

Eközben Brandonéknal:

(Brandon szemszöge)

Reméltem,reméltem hogy megbocsát. Ez nehéz éjszaka lessz mindkettőnknek. Ott kellett volna maradnom vele. Szüksége van most egy erős emberre hisz most van a legbagyobb szükségünk egymásra. De ő nem így gondolja tehát. Nekem viszont akkor is szükségem vam rá és bármit megteszek, hogy megbékéljen velem.

Matt:Na? Mondd higy csak a cuccodért jöttél vissza!

Brandon: Nem akarja. Én szeretem de ő ..

Matt: Ne már! Nem is kérte hogy ott maradj?

Brandon:Nem...

Matt: Nyugi ez most nehéz neki. Megbékél veled. Mondtad neki hogy megyek el?

Brandon:Igen. Nem reagalt ra rosszul. Pedig tudja hogy akkor csak ketten leszünk. Bonyolult ez a lány de nagyon.De én így szeretem. Mikor indulsz??

Matt: 1 hét.

Brandon: vigyázz magadra nagyon. Nem bírnám ki ha téged is elvesztelek.

Matt: Nyugi. Egy békekonferencia. Nincs ellenség. És ahogy kérted a céget megszüntetjük és az egész maffia jóvátesz mindent.

Brandon: Jó. Elég volt a halálokból, a gyászból, és minden rosszból.

Matt: Nah aludjunk. Én megyek.

Brandon: Igen. Szia jó ejt.

Matta szia.

Matt elment. Egyedül ő is én is.

Amy szemszöge:

Megvan mit teszek!!!!!!